Tavaszi fáradtság – életmód

Szezonális depresszió, kedvetlenség, energiahiány, általános levertség – mind, mind a tavaszi fáradtság néven közismert tünetegyüttes jellemzői. Előző írásunkban elemeztük a jelenség hormonális okait és felhívtuk a figyelmet a megfelelő vitaminfogyasztásra. Most az életmódra tereljük a figyelmet és adunk pár Naturland-tippet is, hogyan gyűrjük le könnyedén, ha „elkapott a tavaszi”.

Március 21-e a tavaszi napforduló jeles időpontja: 12 óra a nappal és ugyanennyi az éjszaka. A csillagászati tavasz beköszönte azt is jelenti, hogy a Föld forgása okán tovább hosszabbodnak és melegednek a nappalok. Tényleg beköszönt a tavasz, magunk mögött hagyjuk a téli életmódot. Igenám, de ez nemcsak pusztán a napos órák növekedését jelenti, hanem azt is, hogy az egyre hosszabb napok megnövekedett energiaigénnyel járnak, ami próbára teszi a szervezetünket. Sőt, akár meg is haladhatja a kapacitásainkat, amivel kezelni tudnánk ezt a változást. Ennek sajnálatos eredménye, hogy feszültek vagyunk, fáradtnak érezzük magunkat. Az évszakváltáshoz való alkalmazkodás terheit és tüneteit nevezzük tavaszi fáradtságnak.

Mi az oka?

Még mindig nem tudjuk pontosan, miért történik ez, de a kutatások külső és belső változásokat egyaránt a lehetséges okok között említik. Az emberi szervezet ugyanis hajlamos minden változást – akár külső, akár belső – egyfajta stresszként felfogni és ekként kezelni. Az évszakváltás mindig hatással van a homeosztázisra, azaz a belső környezetünk állandóságára. Mivel hosszabbodnak a nappalok és több napfény is ér bennünket, így emelkedik környezetünkben a hőmérséklet és a páratartalom. Ugyanakkor több időt tudunk különféle aktivitásokra fordítani, ami értelemszerűen fokozott energiafogyasztást is jelent. A szervezetünk keményen dolgozik azon, hogy megfeleljen ezeknek az igényeknek, s egyúttal helyreállítsa a télen meggyengült védekező rendszert.

Már előző írásunkban is említettük a hormonok kiemelt szerepét ebben a folyamatban. Télen a rövidebb nappalok és az alacsonyabb fizikai aktivitás miatt a szerotonin (stresszoldó és boldogságfokozó) valamint a dopamin (motivációs) hormonok fogynak jobban. A kortizol, a stresszhormon szintje is megnő a fokozott környezeti fenyegetések (hideg, szél, rossz idő) miatt. Így a tél vége felé már rosszabbul érezzük magunkat a bőrünkben, letargikusak, alulmotiváltak leszünk, úgy érezzük, hogy elhagy az erőnk.

A vitalitás hiánya elsősorban a szervezetben lévő vitamintartalékok megcsappanásából adódhat. Az olyan elsődleges energianövelők, mint a C- és D-vitamin, mind a napfény és a friss gyümölcsök, zöldségek bevitelétől függenek. Télen mindegyikből kevesebb áll rendelkezésünkre. Ugyanakkor az emberi faj, mint a természet része, nem függetlenítheti magát az olyan általános és ősi ösztönökön nyugvó viselkedésmintázatoktól, mint a fokozott libidó jelentkezése és a reproduktív késztetés. Az állat és növényfajok ilyenkor szaporodnak, választanak párt maguknak, indítják útjára az élet következő generációját.

Az emberi faj talán úgy gondolja, hogy függetlenítette magát ezektől a kényszerektől, de ez nincs így. Mert ha így lenne, akkor nem jelentkezne a tavaszi fáradtság. A tünetei közé tartozik az étvágytalanság, a figyelem és a koncentráció nehézsége, a nem kielégítő alvás, álmosság, a fejfájás, a megromlott ítélőképesség, a megváltozott érzékszervi érzékelés, a lassú reflexek és az ingerekre adott reakciók, a motiváció hiánya, a gyenge immunműködés, valamint a memóriára, a kritikus gondolkodásra, a reakcióidőre, a hangulatra, a szorongásra, az energiaszintre, az emésztésre és a vérnyomásra gyakorolt negatív hatások. Ez így összességében egy elég jó kis csomag. De mit kezdjünk vele?

Győzzük le a tavaszit!

Talán a legfontosabb, hogy gyűrjük le a rossz stresszt és növeljük a belső energiaszintünket. Mindkettő segíteni fogja szervezetünk energiaegyensúlyának, érzelmi stabilitásának megőrzését és a megfelelő alvás elérését. A stressz csökkentésének egyik jó módja, ha megpróbálunk napi és heti rutinokat felállítani. A jól szervezett mindennapok segítenek mind mentálisan, mind testileg, hogy jól alkalmazkodjunk a változásokhoz. Könnyen belátható, hogy egy rendszertelen és túlfeszített élet (egyszerre szeretnék három helyen ott lenni és helytállni, túlzsúfolom a napjaimat) nem segíti a lenyugvást és egy állandó energiszint (és szükséglet) beállítását. épp ezért kerüljük a határaink feszegetését, hiszen minden hirtelen változást stresszként fordít le a szervezetünk. A jól szabályozott tevékenység és kialakult szokások minimalizálják ezeket a káros hatásokat.

Vegyük észre, legyünk érzékenyek a testünk jelzéseire, különben megbosszulja magát! Hallgassunk a szervezetünkre és ehhez igazítva ütemezzük a munkát és a fizikai aktivitást. Ha azt érezzük, hogy már délelőtt 11-kor majd elalszunk és újabb pörgető szerekkel tartjuk magunkat éberen, azt jelzi, hogy nem jól csináljuk. Tartsunk például rendszeres pihenőszüneteket, ha ülőmunkát végzünk, álljunk fel, mozgassuk át tagjainkat. Töltsünk érdemi időt kikapcsoló, inkább élvezetes, mint megerőltető tevékenységekkel. A hétvége legyen hétvége és a pihenésé, ne akkor akarjuk behozni minden lemaradásunkat!

8 tipp a fittebb tavaszért!

1. Igyunk sok vizet, gyógyteákat! A tiszta, nem cukrozott folyadék kimossa a méreganyagokat a szervezetből, fokozza az anyagcserét. A kiszáradás, a kevés vízfogyasztás fejfájást és fáradtságot okoz. Egy olyan egyszerű dolog, mint napi 2-2,5 liter egészséges folyadék megivása az egyik leghatékonyabb megoldás a fáradtság ellen.
2. Inkább gyakran, de kis mennyiségeket együnk! A bevitt élelem legyen tápláló, egészséges, nem feldolgozott, előfőzött, pláne nem gyorséttermi „junk-food”. Legalább egyharmad legyen a friss zöldségek, gyümölcsök aránya: rost és C-vitamin. Az idegrendszer és a keringési rendszer számára nélkülözhetetlen B1-vitamin miatt együnk babot, dióféléket, magvakat, halat, spenótot, spárgát és gabonaféléket, kevés vörös húst.
3. Ügyeljünk agyunk és szervezetünk megfelelő oxigén ellátására: naponta háromszor lélegezzünk 10-10 jó mélyet!
4. Irány a szabadlevegő, a természet, mozogjunk! Kardiovaszkuláris előnyei mellett már napi negyedóra napsütés is elegendő D-vitaminnal tölti fel a szervezetünket. A testmozgás és a D-vitamin együtt igazi erőnlét- és energiaszint-növelő. A mérsékelt aerob testmozgás, például intenzív félórás séta vagy kocogás igazán jót tesz. A tudatos mozgás hatékony módja a belső energia növelésének és az elme megnyugtatásának. Fontos: edzés után mindig nyújtsd ki az izmaidat!
5. Általános felfrissülést jelent egy váltott hidegvizes-melegvizes zuhany.
6. A szaunázás nemcsak télen nagyon hasznos!
7. Ha fáradt vagy, szundíts egyet! Figyeljünk a jó alvásra: hűvös szoba, sötétítőfüggöny, réteges ágynemű, következetesen betartott elalvási-ébredési időpontok.
8. Kiemelten fontos az érzelmi stabilitás, amit nemcsak meditációval és relaxációs módszerekkel, hanem a legegyszerűbb és legszebb emberi gesztusok, az elfogadás, odafigyelés, kedvesség és szeretet gyakorlásával érhetünk el.