Kamilla

A kamilla az őszirózsafélék (Compositae), más néven a fészkesek, a fészkesvirágzatúak rendjének névadó családjába tartozó egynyári növény. Szára húsz és hatvan centi közöttire nő meg, ágas-bogas és sima. Levelei élénk zöldszínűek, nyeletlenek, kétszeresen szárnyasak, finom, szálas, fonálképű sallangokkal. Kedves, élénksárga virágai az ágak végén egyenként álló fejecskéket alkotnak. Kívül apró pikkelyszerű levélkék veszik körül, melyek zsindelyszerűen fedik egymást, a virág közepe kidombo­rodó és sárga színű míg a karimája fehér. Mind a fészek közepe, mind a karimája apró, igen sűrűn álló virágokból áll. A karimát 12-20 közötti apró fehér virág, míg a fejecske közepét temérdek, még apróbb sárga virág alkotja. Virágzás idején a fejecske közepe megnyílik, a szára pedig kúpalakúan kiemelkedik. Jellemző illata, a székfű amiről könnyen felismerhető. Májustól-augusztusig virágzik.

Másik ismert neve: orvosi székfű. De emlegetik még szikvirág, kis székfű, kis kamilla, anyafű, mátrafű, mesterfű, mezei kapor, perefű, pipitér, székfű, szikfű, szikvirág neveken is.

Az orvosi kamilla

Az orvosi kamilla (Matricaria recutita L.) egyike a legfontosabb gyógynövényeinknek gyógyászati és gazdasági szempontból egyaránt. A hungarikumként ismert, elsősorban az alföldi vadon termő populációkból gyűjtött magyar szárított kamillavirágzat az I. világháború után vált világhírűvé. A népgyógyászat egyik legértékesebb növénye volt. Az utóbbi évtizedekben azonban sajnos sokat veszített jelentőségéből, mivel a kelet-európai, egyiptomi és dél-amerikai országokban termesztett, jóval olcsóbb kamilladrog elárasztotta a világpiacot. A legfontosabb kamilla-termesztő országok közé tartozik Argentína, Bulgária, Egyiptom és Magyarország.

A Matricaria chamomilla L. (MC) és a Chamaemelum nobile (L.) All. (CN) a kamilla két fajtája, amelyeket évezredek óta használják Görögországban, Rómában és az ókori Egyiptomban, ma már világszerte elterjedt híres gyógynövény. A kamillát gyomorpanaszok, görcsök, bőrgyulladás, kisebb fertőzések, neuropszichiátriai, légzőszervi, gyomor-bélrendszeri és májbetegségek kezelésére használják. Nyugtatóként, görcsoldóként alkalmazzák, fertőtlenítő és hányáscsillapító hatása is közismert.

A kamilla kémiája

A kamilla kémiai összetevői közé tartoznak a flavonoidok, kumarinok, illóolajok, terpének, szerves savak, poliszacharidok. A felsorolt vegyületek többek között rákellenes, fertőzésellenes, gyulladáscsökkentő, antitrombotikus, antioxidáns, hipolipidémiás, hipoglikémiás, vérnyomáscsökkentő, antidepresszáns, neuroprotektív hatással rendelkeznek. Az illóolajok és kivonatok fitokémiai összetételét széles körben elemezve kimutatták, hogy a növény több mint 120 összetevőt tartalmaz. A kamilla számos hasznos biológiai tulajdonsága például az antioxidáns, antibakteriális, gombaellenes, parazitaellenes, rovarölő, antidiabetikus, rákellenes és gyulladáscsökkentő hatás. Tulajdonságai lehetővé teszik alkalmazását a humán- és az állatgyógyászatban, az élelmiszer-tartósításban valamint felületaktív és korróziógátló szerként.

A Földközi-tenger keleti medencéje körüli területről származik. A mérsékelt övben az egész világon elterjedt. Mezőkön, útszéleken, parlagokon nagyobb tömegben is előfordulhat. Nálunk is igen gyakori.

A kamilla gyűjtése

Ha szeretnénk saját magunk gyűjtött virágzatot felhasználni, akkor íme pár jótanács még a múlt század eleji szakkönyvből: „A székfűvirág szedése hazánk népének nagy keresetet biztosított, amennyiben ezen növényből meglehetős kivitelünk volt. A székfűvirágot május végén v. június elején kell szedni, midőn a virágai már teljesen ki vannak fejlődve. Legtanácsosabb a székfűvirágot száraz napos időben szedni. A székfű virágból lehetőleg csak a virágfejek szedendők, szárak nélkül és szedés után a virágokat gyorsan meg kell szárítani a levegőn. Legczélszerűbb a szedett virágokat vékony rétegben ponyván kiteríteni és így bántatlanul hagyni, míg tökéletesen meg nem száradnak.

Legértékesebb az aprón szedett, rövidszárú székfűvirág, mely aranysárga színét megtartotta és melyen a fehérszínű karimavirágok is épségben maradtak. Ha nem annyira elsőrendű árút, mint inkább nagymennyiségű székfűvirágot akarunk összeszedni és megszárítani, akkor a mezőn nagy fafésűvel szaggatjuk le a virágokat, azután nagyjából megtisztítjuk azokat a száraktól és a padláson vékony rétegben szétterítve megszárítjuk. Kevés gyakorlattal egy 12-13 éves leány naponta 40-50 kiló friss székfűvirágot lefésüzhet. Megjegyzendő, hogy a székfű­virágot száradás alatt nem szabad forgatni, mert azáltal megporosodik, összetörik és ennek folytán sokat veszít értékéből.  4—5 kiló friss virágból lesz 1 kg száraz virág. A száraz székfűvet hordóba czélszerű csomagolni, de zsákba is csomagolható. Termesztése egyszerű, magvetés útján történik. Magját áprilistól aug.-ig el lehet vetni pl. a sekélyen felhorzsolt tarlóba vagy korai burgonya után.”

Érdekesség, hogy komoly hagyományokkal bíró, évszázadokra visszanyúló hazai alkalmazása és jelentősége napjainkban sem csökkent. Hagyományos gyógyászati felhasználásán kívül homeopátiás készítményekben, gyógykozmetikumokban is megjelenik. A háztartási vegyipar és élelmiszeripar is egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a gyógynövény felé. A kamilla nemcsak gyógyászati, de gazdasági szempontból is nagy jelentőségű, mivel szárított virágzata az egyik fontos hazai exportcikk. Az 1950-es években Magyarország a világ szükségletének mintegy 40- 50%-át szolgáltatta. Az egykor fogalomnak számító, magas minőségű hazai kamilla helyzete azóta jelentősen megváltozott. A „hungarikum”-ként is elismert drog versenyképessége és a begyűjtött, termesztett mennyiség is jelentősen csökken. Ennek egyik oka a jóval olcsóbb, külföldi termesztésekből származó kamilla térhódítása, de a kamillavirág minőségével szembeni növekvő elvárások is károsan befolyásolják a hazai termék iránti keresletet. Hazánkban az exportra kerülő drog jelentősebb hányada ma még az alföldi vadon termő kamilla állományok begyűjtéséből származik, és csak kisebb részben termesztésből.  A gyűjtés mellett azonban a kamilla termesztése is egyre nagyobb teret hódít világszerte. Ázsiában és Dél-Amerikában is folyamatosan állítják elő a korszerű termesztéstechnológiai követelményeknek megfelelő, nagy teljesítményű fajtákat.

A kamilla a hagyományos gyógyászatban széles körben használt gyógynövény. Számos farmakológiai hatása és hagyományos felhasználása miatt nagy gazdasági értéket képvisel. Azonban több toxicitási vizsgálatot és további kutatásokat kell végezni, hogy konkrét tudományos bizonyítékokat találjunk gyógyászati tulajdonságaira

FORRÁSOK

https://www.verywellhealth.com/roman-chamomile-4571307

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16628544/

Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula: Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk

Páter Béla: A vadontermő gyógynövények

https://phd.lib.uni-corvinus.hu/600/1/Gosztola_Beata.pdf