ÉLETMÓDVÁLTÁS – EGYÉL TUDATOSAN!

Az egészségesebb életmódhoz vezető út talán legnehezebb szakasza, amikor a táplálkozási szokásainkon kell változtatni. Ugyanis nem mindenki alkoholizál, nem mindenki dohányzik, rendszeresen már sajnos kevesen mozognak, de enni bizony mindenki eszik. Csak hát nagyon nem mindegy, hogy mit, mennyiből, mennyiszer és mikor? Nézzünk most ebben a témában együtt körül és adunk természetesen pár NATURLAND-tippet is!

Első kérdés, amiről döntést hozunk, hogy mit együnk. Egy korábbi cikkünkben már taglaltuk ennek jelentőségét, de most lépjünk tovább pár általános érvényű, életmódváltó táplálkozási szokás kialakítása felé. Michael Pollan amerikai író számtalan könyvet jegyzett az egészségesebb étkezés témájában, amelyek jó része magyarul is olvasható. Egyik írásában ezt tanácsolja: „Együnk. De ne túl sokat. És főleg növényeket.” A magyar konyha hagyományai és étkezési szokásaink sajnos nem kedveznek a növényi túlsúlyú étkezésnek, mégis érdemes ezért erőfeszítéseket tenni. De ne úgy, hogy rántott gombát, tököt, cukkinit készítünk és mellé olajon megpirított zöldségekkel, némi kukorica- és zöldborsó konzervvel igyekszünk ezt letudni! A bő olajban sütés ugyanis semmilyen szempontból nem okés. Nagy a környezeti és energiaterhelése az ilyen elkészítési módozatnak, továbbá a zöldségek szinte minden értékes ásványi anyagát, vitamintartalmát is tönkretesszük vele. NATURLAND-tipp: a zöldségeket inkább pároljuk, blansírozzuk, a lehető legrövidebb ideig főzzük vagy sütőben épp egy kicsi olivaolajjal megkenve süssük meg.

Alapvetően az a legjobb (és legolcsóbb), ha mi magunk készítjük el az ételeinket és a növényi alapanyagok ebben a segítségünkre lesznek, hiszen nagyon rövid idő alatt elkészíthetőek és rengeteg félét vehetünk belőlük. Az alapszabály: válasszunk minél többféle színű növényi összetevőt (mondjuk zöldet vagy lilát) és minél színesebb a tányér, annál jobban csináljuk. Ez olyan egyszerű ételekre is vonatkozhat, mint például a magyarok nagy kedvence, a lecsó. Ki mondta azt, hogy abba csak három összetevő (paprika, paradicsom, hagyma) és kétféle fűszer (pirospaprika és só) kerülhet? Hol van ilyen szabály? Sehol! Ahogy az sem előírás, hogy a paprikát lottyadt puhára kell főzni. Miért nem maradhat az friss, éppen roppanós? Maradhat bizony, és színesíthetjük a lecsónkat padlizsánnal, cukkinivel, buggyantott tojással, zöldfűszerekkel, bébispenót levelével, zöld és piros kápia-paprikával. És elmondhatjuk, hogy shaksukát (közel-keleti lecsót) vagy ratatouille-t (francia lecsót) készítettünk. Melléjük egy-egy szelet kovászos kenyér vagy kovásztalan pita és kész a tökéletes zöldséges fogás.

A következő húsbavágó, pontosabban pénztárcába vágó kérdés, hogy mennyiből hozzuk ki az egészségesebb, növényes étrendünket. Tudjuk, hogy a magyar családok nagyon árérzékenyek, sajnos mostanában az élelmiszer-infláció is odacsap mindannyiunknak, de sose felejtsük el azt a bölcsességet, hogy minden étkezésünk egy befektetés! Talán furcsán hangzik ez elsőre, de ha belegondolunk, tényleg így van. Nemcsak azért, mert az étkezéseinkkel tartjuk fenn magunkat és a teljesítőképességünket, azaz a munkaerőnket. Hanem azért is, mert minden egyes étkezésünk befektetés a jövőnkbe! Minden egyes egészséges és minden egyes egészségtelen étel is, amit elfogyasztunk. Minél egészségesebben, változatosabban táplálkozunk ugyanis, annál kisebb a valószínűsége az emésztőrendszeri panaszok, betegségek kialakulásának, a magas vérnyomásnak, a cukorbetegségnek, az elhízásnak – a sort nagyon sokáig lehetne folytatni. Sajnos Magyarországon nem ez a széles körben elterjedt hozzáállás. A magyarok ugyanis sokat és olcsón szeretnek enni, ami rossz stratégia. Nekünk az a jó étterem, ahol annyit adnak, hogy lecsorog a tányérról: a lényeg, hogy sok legyen, ha már fizetek érte! Hasonló ez ahhoz, mint amikor mestereket bérelünk fel, akik azt mondják, hogy gyors, olcsó és jó munkát ne várjunk, mert olyan nem létezik. Igaz ez az étkezésre is. Az olcsó, a gyors és a jó, ritkán jár kéz a kézben. Ne dőljünk be a reklámszövegeknek!

NATURLAND-tippek: csökkenthetjük az alapanyagok költségét, ha nem boltban, szupermarketben, hanem piacon vagy közvetlenül a termelőtől vásárolunk, vagy úgynevezett kosárközösségekhez csatlakozunk. Érdemes kerülni a külföldről érkező zöldségeket, gyümölcsöket, hiszen ezek egyrészt ezer kilométereket töltenek a ládákban és azért tűnnek frissnek, mert szinte félérett állapotban szedik le, hogy kibírják az utaztatást. Van már olyan magyar applikáció, amelyhez csatlakozva jelentősen leárazva juthatunk hozzá éppen lejáró szavatosságú élelmiszerekhez, alapanyagokhoz. Ez nagyon környezettudatos, segíti a termelőket, előállítókat és nem utolsós sorban rengeteget lehet vele spórolni. Aki pedig fenntartható éttermet és jó tippeket keres, itt érdemes kutakodnia.

A zöldségfélék jóval kevesebbe kerülnek, mint a minőségi húsok, a tudatos menütervezésnek ez is fontos szempontja. De szintén fontos érv a zöldebb (zöldség- és gyümölcshangsúlyos) étrend mellett a környezet védelmének fontossága, ami éppúgy érint mindenkit, mint az energiaárak vagy az infláció. Ma már köztudott, hogy a húsfélék túlnyomó részének előállítása nagyüzemi körülmények között, ipari termelés keretében történik. Az ipari állattartás a mezőgazdaság egyik legszennyezőbb ágazata. Az ipari termelésen belül az üvegházhatású gáz-kibocsátás több mint feléért felel, ami akkora mennyiség, mint a teljes közlekedési szektor egész éves kibocsátása! Ha szemléletesebb példára vágyunk, akkor képzeljük el azt, hogy minden egyes hamburgerrel annyi energiát “emésztünk fel”, amivel fél évig tölthetnénk a telefonunkat. Akit bővebben érdekel, hogy a hústermelésnek mekkora az ökológiai terhelése, itt olvashat további mellbevágó adatokat.

Tételezzük fel, hogy az első fontos lépéseket már megtettünk az egészségesebb étrend (és a hosszabb, egészségesebb élet!) irányába: sokkal több zöldséget veszünk, eszünk, okosan készítjük el és rátaláltunk a pénztárcabarát beszerzési megoldásokra is. A következő két kérdés: mennyiszer és mikor együnk egészségeset? Hát minél többször... és ez csak félig tréfa. Köztudott, hogy a napi többszöri, inkább kisebb, de változatos összetételű adagok fogyasztása sokkal jobb megoldás és az emésztőrendszert is kíméli, mint az „egy nap egyszer jól bepakolok” gyakorlata. Napjában ötször, időben egyenletesen elosztva és egyszerre keveset – ez egy olyan szabály, amit igazán nem nehéz betartani.

NATURLAND-tipp: vegyünk olyan kisméretű, jól zárható dobozt, amit akár rekeszekre is oszthatunk és így rakjuk bele az ebéd mellé a tízórait, ami lehet pár olajos mag, dió, mogyoró, pár szem vagy szelet idénygyümölcs, gusztusosan csíkokra, hasábokra vágott répa, szárzeller, karalábé, retek, vagy uborka. Fontos, hogy vigyázzunk rá, ne hagyjuk el a darabjait, hiszen gyors elmosogatást követően egy-egy ilyen dobozka évekig használható marad, amivel szintén a környezetünket óvjuk.