A kullancs

Népszerűtlen ízeltlábú a közönséges kullancs. Az emberek viszolyognak a vérszívóktól, ez a nyolclábú élősködő sem kivétel. Különösen azért tartunk tőle, mert veszélyes betegségeket is terjeszthet. Nem árt tehát a fokozott óvatosság, amikor erdőn, mezőn, bokros helyeken csatangolunk, kirándulunk, gombát és gyógynövényeket keresünk. Könnyen lehet ugyanis, hogy a kiskosarunk értékes tartalmán túl egy hívatlan vendéget is hazaviszünk. Fejjel a bőrünkbe fúródva.

Érdekes, hogy ugyan egy mindenhol elterjedt és közismert parazitáról van szó, mégis alig van róla régi nyelvemlékünk. Magyarán fogalmunk sincs, hogyan hívták őseink ezt a szúrós és szívós kis vérszívót. A valószínűleg szláv eredetű kullancs szó egy 1615-ből származó feljegyzésben bukkan csak fel először. Bizonyítottan szláv eredetű azonban másik elterjedt elnevezése, a paklincs. A különböző nyelvjárásokban ezeken kívül emlegetik még pákolláncs, picirkó, cék, csiglanc, kanta, kopic és óvantag neveken is.

Egy erdélyi néprajzkutató, Gub Jenő egyik könyvében egy idős székely ezeket a tudnivalókat osztja meg – az ottani nevén – kantáról: „Az erdőn lehet kapni, erőst nehéz kiirtani, kivenni az ember bőribő nem lehet, mer a feje belészakad s újra kinől. Petrót vaj benzint ké rája cseppenteni, s akkó legurú…Mongyák, hogy betegséget es lehet tőlle kapni, valami agygyulladás félét.” Nagyon sok mindent okosan mondott el ez a székely bácsi a kullancsról, de volt pár dolog, amit nem jól tudott. Vegyük sorra a legfontosabb tudnivalókat.

Mi a kullancs?

A pókszabásúak rendjébe sorol ektoparazita faj. Azaz nyolc ízelt lába van és a gazdatest felszínén élősködik, konkrétan annak vérével táplálkozik. A kullancsfélék családjába világszerte mintegy 700 ismert fajt sorolnak. Viszonylag nagytermetűek (1-6 mm), elsősorban madarak és emlősök, kisebb arányban hüllők vérszívói. Hazánkban mintegy kéttucat fajuk honos, amelyek közül szempontunkból a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) a legfontosabb.

Hol és mikor találkozhatunk kullanccsal?

Gyakorlatilag bárhol az országban, ahol növényzet található. Jellemzően gyakoribbak a gazdag aljnövényzetű erdőkben, gyertyánosokban, tölgyesekben), de minden egyéb, bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területen is előfordul. Azért éppen ezeken a területeken, mert a kullancsokat leginkább a kiszáradás veszélyezteti, azaz olyan élőhelyeket keresnek, ahol stabil a páratartalom és kicsi a hőingadozás – ilyenek jellemzően a sűrűbb, árnyékosabb fás, bokros területek. Továbbá a lehetséges gazdaállatok is itt fordulnak elő legnagyobb számban. Az erdei emlősök és madarak mellett például a kiránduló, gyűjtögető emberek is. Városi környezetben is előfordul, az összefüggő növényzettel borított részeken, parkokban, családi házas övezetekben és a fűvel benőtt, elhanyagolt parcellákon. A családi házak kertjeibe pedig a házi kedvencek bundájában és a madarak, vadon élő kisemlősök révén kerülhet be.

A kullancs április-június között és szeptemberben aktív.

Pontosan melyek a kullancsveszélyes területek?

Előbb pontosítsunk: a kullancs azért veszélyes, mert betegségek kórokozóit hordozza. Magyarország egyes tájegységein az elmúlt évek betegszámai alapján fokozottan fertőzött területnek számít:

• Nógrád vármegye (elsősorban a Cserhát, kevésbé a Mátra)
• Zala vármegye nagy része,
• Somogy vármegye (elsősorban a megye középső és déli része)
• Vas vármegye (elsősorban a megye déli, Zalával határos része)
• Győr-Moson-Sopron (kizárólag a vármegye nyugati, Ausztriához közeli része)
• Budapest környéke (Budai-hegység, Pilis, Gödöllői-dombság)

Milyen betegségeket terjesztenek a kullancsok?

A kullancsok világszerte számos emberi és/vagy állati betegség átviteléért felelősek. Hazánkban a két legismertebb általa terjesztett betegség a kullancsencephalitis és a Lyme-kór.

A kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás fertőzése az esetek jelentős részében tünetmentes. Egy kisebb részében 7-14 napos lappangási időt követően, enyhe tünetek (láz, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás stb.) jelentkeznek, majd néhány nap múlva a panaszok megszűnnek, teljes a gyógyulás. Minden ötödik betegnél bekövetkezik azonban egy második, lázat okozó és a központi idegrendszert érintő szakasz a csípés utáni 3-4. héten. Ennek jellemző tünetei a rossz közérzet, magas láz, erős fejfájás, a nyak merevsége, hányás, tudatzavar, izombénulás. Ez a fázis bizony kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel. Fontos tudni, hogy nemcsak kullancscsípéskor, hanem kullanccsal fertőzött szarvasmarha/kecske/juh nyers (forralatlan, pasztörizálatlan) tejének fogyasztásakor is megfertőződhetünk. Jó hír azonban, hogy védőoltással megelőzhető és viszonylag ritkábban előforduló fertőzés, a kullancsencephalitis.

Ezen a tudományos kutatási eredményeket összegző térképen jól látható, hogy a vírusos agyvelőgyulladás az ország nyugati felén Vas, Zala és Somogy, míg északon Nógrád és Heves vármegyében fordul elő leggyakrabban.

A másik betegség a Lyme-kór, amit egyrészt baktérium okoz, másrészt körülbelül hússzor többet azonosítanak belőle, mint agyvelőgyulladásból. Elnevezése onnan ered, hogy 1975-ben, az amerikai Old Lyme városában írták le. Egy elsősorban gyermekeket érintő járványt figyeltek meg, ahol a jellegzetes tünetnek számító ízületi gyulladást sok esetben azonos bőrtünet előzte meg. A betegség kórokozóját hét évre rá a kullancsok tápcsatornájából, Willy Burgdorfer azonosította és a baktérium a Borrelia burgdorferi nevet kapta felfedezőjéről. A fertőzés legjellegzetesebb, az esetek nagy százalékában előforduló tünete az ún. vándorló bőrpír (erythema migrans), amely általában 7-10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik. A bőrelváltozás mindig kis kerek folt formájában kezdődik, majd a széli részeken terjedve, középen halványulva, gyűrűt formáz. Kísérheti enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés és felléphet magas láz, gyengeség, fejfájás, izom- és izületi fájdalom, esetleg nyirokcsomó-duzzanat, idegrendszeri tünetek. Igen ritkán, a kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt betegeknél napokkal, hetekkel, esetleg hónapokkal a kullancscsípés után idegrendszeri, mozgásszervi vagy a szívet érintő szövődmények (zsibbadás, végtagfájdalom, perifériás ideggyulladás, szívpanaszok) jelentkezhetnek, de legtöbbször semmilyen társtünet nincs. Mivel bakteriális fertőzés, így antibiotikummal általában jól gyógyítható, védőoltás nincs ellene.

A Lyme-kór országos gyakorisága, már bonyolultabb mintázatot mutat. Ezen a tudományos kutatási eredményeket összegző térképen látható, hogy Vas, Zala és Somogy megye mellett Veszprém hegyvidéki része, Győr-Moson-Sopron határhoz közeli területei valamint a Vértes-Gerecse hegység érintettek. Az ország másik felén egyértelmű az északkeleti területek fertőzöttsége: Nógrád, Heves valamint Borsod megye északi fele.

A kullancsok vajon hány százaléka fertőzött?

Erre nem lehet egy egyszerű számmal válaszolni. Általánosságban elmondható, amit már az előbb is írtunk, hogy az agyvelőgyulladás vírusa ritkábban, a Lyme-kór baktériuma gyakrabban fordul elő a kullancsban. Az előfordulási gyakoriság azonban a gyűjtési helytől, a vizsgálati módszertől és a kullancsok fejlődési stádiumától is függ.

Korábbi hazai felmérések alapján az agyvelőgyulladás vírusát a kullancsok 0,05%-a hordozza, azaz kétszáz kullancsból egy fertőzhet. A Lyme-kór kórokozóját európai átlagban viszont a kullancsok 12%-a hordozza. A legfertőzöttebb területeken pedig a kifejlett kullancsok több mint 20 százalékában mutatható ki, azaz minden ötödik fertőzhet. Mindkét kórokozó előfordulása sajnos a közép-európai országokban és a balti államokban a legmagasabb.

Hogyan védekezzünk a kullancsok ellen?

Az egyéni védekezési módszerek a leghatékonyabbak a vérszívók ellen, legyen szó kullancsról vagy szúnyogról. Vegyük sorra a 2 legfontosabbat!

1. RIASZTÓ. Túrák alkalmával használjunk kullancsriasztó szereket, bőrünkre és ruházatunkra fújva. A riasztószereket a használati utasításuk szerint alkalmazzuk. A különböző készítményeknél ugyanis eltérő gyakorisággal javasolják ismételt használatukat. A legjobb riasztóhatást a dietil-toluamid (DEET), a pikaridin, valamint az etil-butil-acetil-aminopropionát hatóanyagú készítmények biztosítják. A NATURLAND kullancsriasztó permetének ez utóbbi a hatóanyaga.
2. RUHÁZAT. Sokat tehetünk a csípések megelőzéséért, ha minél kisebb bőrfelületet hagyunk szabadon. Viseljünk ezért világosabb színű, hosszú ujjú sportruházatot, inget, valamint sűrűbb szövésű, szintén világos színű nadrágot. A világos színű ruházaton sokkal könnyebb ugyanis meglátni a sötét színű kullancsokat. A (póló)inget tűrjük be a nadrágba, a nadrág szárát pedig a zokniba. A pihenőpercekben pedig vizslassuk meg a ruházatunkat, hogy a rajtunk mászó kullancsokat hamar észrevegyük.

Mi van, ha mégis belém mászott?

Egyszerűen mielőbb észre kell és ki kell venni. Nem kell pánikba esni, mert a kullancs által hordozott kórokozók átvitele jellemzően csak a szúrást követő pár óra múlva kezdődik el.

Az erdőből hazaérve, a kertből bejőve először is gondosan át kell vizsgálni a bőrfelületeket, azok közül is alaposabban a hajlatokat, a deréktájékot, a combtöveket, hónaljakat, ahová a kullancsok előszeretettel fúrják magukat. Vegyük igénybe kisméretű tükör segítségét a nehezebben belátható helyekhez vagy kérjük közeli hozzátartozónk segítségét. Mivel a kifejlett kullancs a vérszívás megkezdésekor egy apróbb anyajegyre is hasonlíthat, ezért figyelmes keresésre van szükség.

Az eltávolításhoz vásárolhatunk speciális kullancs-eltávolító kanalat vagy csipeszt. Amúgy egy sima, vékony hegyű kozmetikai csipesz is tökéletes, amellyel a kullancsot a bőrhöz legközelebb eső részénél fogjuk meg, anélkül, hogy utótestét összenyomnánk. Ha megvan, egy határozott mozdulattal kihúzzuk. Szükség esetén két körmünk közé fogva, gyengén csavaró mozdulattal is kihúzható. Az a legfontosabb, hogy minél előbb eltávolítsuk.

Az apró sebet lehetőleg langyos, szappanos vízzel öblítsük le. Előfordulhat, hogy a sebben marad a kullancs visszahajló horgocskákkal rögzült szájszerve, ami a kórokozó-átvitel szempontjából azonban már nem jelent veszélyt. Ha nem tudjuk kiszedni, később mint egy apró szálka magától kilökődik a bőrből. A befúródott kullancs helyét és eltávolításának idejét célszerű naptárba feljegyezni, és figyelni hogy kialakulnak-e a Lyme-kór jellegzetes bőrtünetei. Illetve esetleges más tünetek megjelenésekor így az orvost is tudjuk tájékoztatni a kullancscsípés időpontjáról.

Források

Térképek forrása: Személyes közlés, Viktor Zöldi, Attila Juhász, Csilla Nagy, Zoltán Papp, László Egyed. Tick-borne encephalitis and Lyme borreliosis in Hungary – The epidemiological situation between 1998 and 2008.Vector-Borne and Zoonotic Diseases; 13(4):256-265. DOI 10.1089/vbz.2011.0905; 2013 eredeti közlemény eredményei alapján

Webbeteg

OEK

http://magyarnyelv.c3.hu/12-1/KicsiSA_121.pdf