A zárt terek a vírusok melegágyai – segítünk felvenni ellenük a harcot
A fű deres, a kocsi szélvédőjét kaparni kell és már csak az ablakon kinézve is megborzongunk, és legszívesebben az egész napunkat egy jól befűtött helyiségben töltenénk. Őszintén bevalljuk a zimankós őszi reggeleken – néha napközben is – mi is eljátszadozunk a gondolattal, hogy ki se tesszük a lábunkat a hidegbe, csak ha nagyon muszáj. De van egy rossz hírünk a zárt terek bizony kedveznek a vírusok terjedésének, köztük a koronavírusnak is. Persze jó hírt is hoztunk: adunk néhány ötletet, hogyan veheted fel ellene a harcot.
A kutatások szerint a fejlett országokban az emberek többsége az ideje nagy részét beltérben tölti. Számolj csak utána, hogy tegnap hány órát töltöttél zárt térben? Meglepő eredmény, ugye?! Egyebek mellett ezzel is magyarázható, hogy a járványok többsége zárt terekhez köthető. Ezekben kell a legóvatosabbnak lenni!
Miért kedvez a zárt tér a vírusok terjedésének?
Beltéren az emberek az évszaknak megfelelőn fűtenek, vagy hűtenek. Ez gyakran azzal jár együtt, hogy a levegő szárazzá válik. A beltéri környezet esetében a szobahőmérsékleten, azaz 20-24 °C mellett mérhető alacsony, 40 százalék alatti relatív páratartalom pedig fokozza a légúti kórokozók, beleértve a koronavírusok terjedésének kockázatát. Száraz beltéri körülmények között ugyanis a vírusokat is tartalmazó cseppek a levegőbe történő kilökődésüket követően párolognak. Így meglehetősen kicsivé zsugorodhatnak, és hosszabb ideig a levegőben maradhatnak. Ezt nevezzük aeroszolizációnak. Ezek az aprócska cseppek – rajtuk a vírusokkal – pedig könnyebben jutnak be az alsó légutakba, tüdőbe, vagyis megbetegedés lehet a vége.
Ráadásul nem mindig tudunk még otthon se – az iskolában és a munkahelyen pedig még kevésbé – legalább másfél méteres távolságot tartani. Ha ennél közelebb vagyunk egymáshoz a vírusok az előbb említett légúti váladékcseppeken utazva könnyen átvándorolhatnak. Ha ez még nem volna elég, ha kint hideg van, akkor kevésbé szívesen szellőztetünk, ami szintén kedvez a légúti vírusok terjedésének.
Összességében azt lehet mondani, hogy hideg időben a fűtés csökkenti a beltéri páratartalmat, ami a szellőztetés hiányával együtt veszélyes helyzetet teremthet, különösen a COVID-19 járvány idején.
Míg a levegő alacsony víztartalma a vírusok túlélési esélyét növeli, addig az orrunk és a légcsöveink nyálkahártyájának ellenállóképességét csökkenti. Az alacsony páratartalmú levegő belélegzése során az orrunkban és a torkunkban lévő nyálkahártya kiszárad és viszkózusabbá válik, amitől a csillók kevésbé lesznek képesek a vírusos aeroszolok kisöprésére.
Ha támogatni szeretnéd a felső légutak és az immunrendszered normál működését kiváló rá a kasvirág, azaz az echinacea kivonat, amely a torkot és a garatot is nyugtatja.
A kasvirág kivonat nyugtatja a torkot, a garatot, valamint támogatja a felső légutak és az immunrendszer normál működését. A C-vitamin hozzájárul az idegrendszer és az immunrendszer normál működéséhez, valamint a fáradtság és kifáradás csökkentéséhez.
