Csalán

A szúrós csalán (Urtica dioica), a csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozó gyomnövény, amely a szúrós leveleiről ismert. Egy világszerte elterjedt növény, amely különösen gyakori Európában, Észak-Amerikában, Észak-Afrikában és Ázsia egyes részein. A növényt gyakran használják a gyógynövényes gyógyászatban, fiatal leveleit pedig tápláló fűszernövényként főzik és fogyasztják. A csalánból textilszálakat is készítenek, és időnként kozmetikumokban is felhasználják.

Akár kétméteresre is megnövő lágyszárú, évelő növény. Kúszó, vízszintes szárú és terjedő gyökerekkel rendelkezik, így jól átvészeli a telet, és minden tavasszal új hajtásokat hoz. Levelei egymással szemben párban állnak, oválisak, hegyes csúcsúak és fűrészes szélűek. A levelek körülbelül 8 cm hosszúak.

Mind a szárat, mind a leveleket számos szúrós és nem szúrós ún. trichoma (növényi szőrszál) borítja. Az apró, zöld vagy fehér virágai sűrű fürtökben helyezkednek el a levélnyélen és a szárcsúcsokon. Beporzásukat a szél végzi el. A lógó, cickafarkszerű virágok késő tavasztól kora őszig nyílnak. A virágzat krémszínű, halvány barnás- vagy szürkészöld, néha lilás árnyalatokkal. A termései apró bibék, a növények bőséges mennyiségű magot termelnek. Az érett magvak kemények, általában sárga, barna vagy fekete színűek, és egy maghüvelyben vannak. Éréskor könnyen és természetesen kilökődnek a maghüvelyből.

A levelek és a szárak szúrós trichomáinak gumós csúcsai súroláskor, ütközéskor letörnek és a benne lévő tűszerű csövek átszúrják a bőrt. Ezek a szúrós növényi szőrszálak acetilkolin, hangyasav, hisztamin és szerotonin keverékét fecskendezik be a bőrbe, amely viszkető, égő kiütést okoz. Hatása akár 12 órán át is eltarthat. Az érintett terület szappannal és vízzel történő lemosása segít enyhíteni a csípés okozta fájdalmat.

Embereket és állatokat egyaránt képes megszúrni, emiatt fordulnak elő olyan sajnálatos esetek, amikor a csalános bozóton átfutó vadászkutyák a fullánkok tömeges felhalmozódása miatt halálos mérgezést is szenvedhetnek. A csalán hatékony védekező mechanizmusa elriasztja a legtöbb nagy növényevő állatot, ugyanakkor számos lepkefaj és levéltetű számára fontos táplálék. A csalán fontos növény az élővilág számára: több mint 100 rovarfaj tápláléknövénye. Magjait számos kerti madárnak szívesen fogyasztja.

A csalán az ember számára is hasznos növény. Friss tavaszi hajtásait levélzöldségként lehet betakarítani, leves és tea, vagy éppen környezetbarát házi trágya készíthető belőle. A fiatal csalánlevél a spenóthoz hasonló, ízletes és tápláló zöld zöldség. A szárított csalán takarmányként felhasználható, a friss levelek pedig melegítéssel vagy főzéssel biztonságosan fogyaszthatók.

Gyógynövényként való felhasználása hosszú múltra tekint vissza, és a népi gyógyászatban még ma is számos betegség kezelésére használják, bár hatékonyságát csak korlátozott tudományos bizonyítékok támasztják alá.

A gyökértörzset vizelethajtóként, jóindulatú prosztata megnagyobbodás és más vizeletürítési zavarok kezelésére használják. A levelekből készült teát allergia, szénanátha, cukorbetegség, köszvény és ízületi gyulladás kezelésére használják. A frissen szedett szúrós leveleket néha ízületi gyulladásos bőrfelületekre alkalmazzák az úgynevezett urtifikáció során, amely állítólag serkenti a véráramlást. Helyileg alkalmazható krémeket is kifejlesztettek ízületi fájdalmakra és különböző bőrbetegségekre, beleértve az ekcémát és a korpásodást.

Teáját reuma, köszvény, cukorbaj, vízkór, csalánkiütés, hólyaghurut, magas vérnyomás, gyomor- és bélhurut, bőrkiütések, vesehomok ellen, valamint vértisztítóként, vizelethajtónak, általános erősítőnek, gyomor- és bélvérzés, köhögés csillapítására isszák. Külsőleg aranyeres bántalmak ellen ülőfürdőként, bőrkiütésekre borogatóként, hajhullás és korpaképződés, valamint hajzsírosodás ellen mosóvízként, torokgyulladás ellen gargarizmaként használják. Hajvizet is készítenek belőle. A fiatal csalánlevélből főzeléket készítenek, valamint fiatal állatokkal — malacokkal, baromfikkal stb. — is etetik, mivel vitaminokat és a szervezet számára szükséges sókat tartalmaz. Reumás bántalmak gyógyítására a fájdalmas végtagokat friss csalánhajtásokkal csapkodták meg. Gyökeréből készült főzetet bélhurut ellen isszák, külsőleg pedig hajmosásra használják, hullás és korpásodás ellen. Reuma elleni fürdőket is készítenek belőle.

A kert egyes területein, például a díszítő szegélyekben más növényeket kiszoríthat, ezért érdemes a csalánnal szemben védekezni vagy eltávolítani, de sok kertész ma már szívesen látja ezeket a „gyomnövényeket”, és a vadon élő állatok számára fenntartott területeket és kevésbé művelt területeket gazdagítja velük. A szúrós csalán elterjedését könnyen megfékezhetjük, ha a magoncokat vagy a gyökereket eltávolítjuk, amelyek a kijelölt területükön túlra terjednek.