Simogat a napsugár?

Popzenében, versekben, népdalokban is gyakran előkerülő fordulat, miszerint a napsugár simogat bennünket. Ez a kedves kifejezés két dologra utal. Egyrészt a simogatás a bőrön történik, ami kellemes élmény, Másrészt a Nap, mint egy óvó, jóságos édesanya simít meg bennünket és neki köszönhetünk mindent, mert ő az élet minden összetevőjének, eseményének energiaforrása.

Azért kezdjük a nap fontosságával ezt a cikket, mert épp nyár van és szeretnénk hozzásegíteni titeket a minél jobb napos élményekhez. És persze megóvni benneteket a káros hatásaitól. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy napfény nélkül semmi sincs. Nincs felhő, szél, eső, nincs gyümölcs, zöldség, takarmány. A nap energiáját használja fel minden biológiai folyamat, többek között a D-vitamin képződés is – a bőrön keresztül. A napfény sokféle hatást gyakorol a bőrre, amelyek között vannak jók és ártalmasak egyaránt. Kezdjük a jóval!

Ahogy már említettük, talán a legfontosabb a D-vitamin szintézis. A napfényen való tartózkodás (nem egyenlő a napozással!) kulcsfontosságú a szervezet D-vitamin-termeléséhez, amely elengedhetetlen az egészséges csontozat és fogazat fenntartásához. Továbbá szerepet játszik az immunrendszer működésében, és védőhatása lehet bizonyos betegségekkel szemben.

Ha kint vagyunk a napon, az kiváltja a szerotonin felszabadulását, amely hangulatjavító hatású. Ugyanis ez a hormon járul hozzá a jó közérzet és a boldogságérzet kialakulásához, ami pozitív hatással lehet az általános mentális egészségre. Enyhítheti továbbá a szezonális affektív zavar (SAD) tüneteit, amely az évszakok változásával szoros összefüggésben megjelenő melankolikus, depressziós állapot és sajnos nyáron, a legvidámabbnak tartott évszakban is jelentkezhet.

A közvetlen és közvetett napfény jótékony hatással lehet bizonyos bőrbetegségekre, például a pikkelysömörre, a különböző ekcémákra és a pattanásokra. Az UV-sugárzás gyulladáscsökkentő hatása enyhítheti a kellemetlen bőrtüneteket. A napfénynek való kitettség gyorsítja a sebgyógyulást a D-vitamin és a nitrogén-oxid fokozott termelésének köszönhetően.

A túl sok napfény és védelem nélküli, hosszas napon tartózkodás azonban sok-sok kárt is okozhat a bőrnek. Vegyük sorba ezeket is!

A napfény, különösen az ultraibolya (UV) sugárzás magas dózisban leégést okozhat. A leégés károsítja a bőrsejteket, és növeli a bőrrák kockázatát, felgyorsíthatja a bőr öregedését. Ennek oka, hogy a napsugárzás a bőrben lévő kollagén- és elasztinrostok lebomlását okozhatja, ami előbb finomabb, majd az idősödéssel párhuzamosan egyre mélyebb ráncok és egy általánosan megereszkedett bőr kialakulásához vezet.

Az UV-sugárzásnak való kitettség növeli a legtöbb bőrrák kockázatát, köztük a melanomáét, amely a legveszélyesebb. Ugyanígy túlzott pigmentációt, barna foltokat, egyenetlen bőrtónust is okozhat

Bőrtípusunk és lakóhelyünk alapján személyre szabott tanácsokat is kérhetünk bőrgyógyásztól a napfény elleni védelem témájában. Hogy kerül ide a lakóhely kérdése? Úgy, hogy jelentős különbség van a napfénynek való kitettségében a vidéki, természeti környezet és a városok között.

A városokban élők sokkal változatosabb területeken mozognak: lebetonozott, árnyékmentes helyek váltakoznak épületek, fák és parkok árnyékos részeivel. Ezért lényeges például a megfelelő, bőrfelületeket is óvó ruházat viselése, hiszem nem kenhetjük magunkat állandóan naptejjel. A városi környezetben a légszennyezettség szintje is megnövekedhet, amely negatívan befolyásolhatja a levegő minőségét, és a napfénnyel kölcsönhatásba lépve bőrkárosodást okozhat. A városlakóknak fokozottan érdemes figyelniük a szabadban töltött időre és az UV-sugárzási indexekre.

Akik vidéken élnek, azoknak több lehetőségük van a szabadban tartózkodásra és több időt tölthetnek közvetlenül a napfényen, különösen, ha mezőgazdasági munkát végeznek. Nagyon nem mindegy, hogy valaki egy nyílt területen, réten, kaszálón tartózkodik egész nap, vagy erdős-ligetes, tehát árnyékos területen. Természetesen lakhelytől és aktuális tartózkodási helytől függetlenül mindenkinek tisztában kell lennie a napozás, a közvetlen és közvetett napfény hatásaival és érdemes megtenni a szükséges óvintézkedéseket a bőr védelméért. Az UV-index rendszeres figyelése, a nap ellen védő ruházat, naptej használata, a legmelegebb órák zárt térben átvészelése és az árnyék keresése segíthet a napfény ártalmainak csökkentésében, előnyeinek kihasználásában és a bőr egészségének megőrzésében.

Egyénileg változó, kinek mennyi a tűréshatára. A napfényen töltött idő különböző tényezőktől, többek között az egyén bőrtípusától, tartózkodási helyétől, napszaktól és évszaktól függően változhat. Íme néhány általános irányelv:

Figyeljük az UV-indexet, ami tájékoztatást nyújt a területre jellemző UV-sugárzás intenzitásáról. Célszerű korlátozni a napozás mértékét, amikor az UV-index magas, azaz jellemzően délelőtt 10 és délután 4 óra között. És nemcsak a napsütéses napokon! A földfelszínt elérő ultraviola sugárzás nagy része ebben a tartományban van. Az UV-A sugárzás igen káros, a bőr korai öregedését okozza, csökkenti annak A-vitamin tartalmát és károsítja a kollagénrostokat. Többféle bőrrák kialakulásáért is ez a hullámhossz a felelős, mivel roncsolhatja a sejtmag DNS-ét. Az UV-A sugárzás enyhén barnít, de inkább leégést okoz, mint tartós barnulást. Alattomos ugyanis, hiszen ahogy felkel a nap, megjelenik ez a sugárzás. Ráadásul akadálytalanul átjut a (hagyományos) ablaküvegen, a felhőkön, a szmogos levegőn is. Tehát felhős időben is gyanútlanul és csúnyán meg lehet sülni, aminek okozója az UV-A sugárzás.

Érdemes a fokozatosság elvével hozzáállni a D-vitamin készletek felhalmozásának. Kezdjük rövid ideig tartó napozással, és fokozatosan növeljük az időt több nap vagy hét alatt. A bőr így hozzászokik és alkalmazkodva felépíti természetes védekező képességét a napsugárzással szemben.

A fényvédő krémeket nem szabad kihagyni. Célszerű széles spektrumú, legalább 30-as SPF (fényvédő faktorú) krémet felkenni az összes szabadon lévő bőrfelületre, beleértve az arcot és a nyakat is. Fokozott izzadás, vagy gyakori vízbemenetel esetén gyakrabban újra kell kenni.

Amikor a nap a legerősebben tűz, akkor keressünk árnyékot fák, esernyők vagy előtetők alatt, hogy csökkentsük a sugárzásnak való közvetlen kitettséget.

Viseljünk könnyű, szellőző anyagból készült hosszú ujjú inget, hosszú nadrágot és széles karimájú kalapot, hogy védjük arcunkat, szemünket és bőrünket a naptól. Ma már UPF (ultraibolya védelmi faktorral) ellátott ruházatot is vásárolhatunk a minél hatékonyabb napsugárzás elleni védelemért.