Gyűjtés-termesztés

A gyógynövénygyűjtés és termesztés külön szakértelmet és gondos, lelkiismeretes munkát kíván. Ismerni kell a gyógynövényeket, tisztában kell lenni azzal, hogy mely részét mikor és hogyan kell begyűjteni, hogyan kell szárítani, kezelni. A gyógynövényeknek nem minden része tartalmaz azonos minőségű és mennyiségű hatóanyagokat. Egyeseknek a virágát, a levelét, a gyökerét vagy a termését, másoknak pedig esetleg két-háromféle részét is érdemes gyűjteni.

Gyógynövénygyűjtésnél ügyeljünk arra, hogy csak egészséges, tiszta, féregmentes növényeket gyűjtsünk. A gyűjtést lehetőleg napsütéses időben, a növény száraz állapotában (eső és harmat felszáradása után) végezzük. Használjunk vesszőkosarat, papírdobozt, zacskót vagy hálót, de nem szabad műanyagot használni, mert a növény befülled és a szárítás közben megfeketedik. Ne gyűjtsünk műtrágyázott szántóföldön, legelőn, szennyezett vizek partján, nagyforgalmú autópályák vagy utak, ipartelepek, illetve vasúti töltések környékén.

A gyűjtési naptár hónapokra bontva tartalmazza, hogy mikor mely növény, mely részét érdemes gyűjteni. A naptár tájékoztató jellegű, hiszen az időjárástól függően a gyűjtési idők eltolódhatnak. Az erős hatású, illetve a mérgező növényeket *-gal megjelöltük.

Szigorúan követendő szabály: nem szabad a virágokhoz leveleknek vagy a levelekhez virágoknak keveredni; a szárastól gyűjthető részek ne legyenek gyökerestől kiszedettek, a gyökereken sem hagyhatók meg a föld feletti részek, szárak, levelek maradványai. A virágokat általában kinyílottan kell gyűjteni, de itt is akadnak kivételek. Például a japánakác virágait még bimbósan, míg a martilapu virágzatát félig nyílott állapotban kell begyűjteni. Kelyhestől gyűjthetők például a kankalin virágai, de csakis a csészéből kicsípett pártáit szabad gyűjteni a fehér árvacsalánnak. Kocsányostól gyűjthető a bodza virágzata, de az akác virágait a fürtökről le kell fosztani. Minél rövidebb kocsányrésszel gyűjtendők a kamilla, a százszorszép, a lóhere virágzatai. A galagonya virágait kivételesen a cserje lombleveleivel együtt kell gyűjteni. A virágot napsütésben, teljesen kinyílt állapotában, növő holdnál vagy teliholdkor érdemes gyűjteni.

A leveleket akkor kell gyűjteni, amikor már fejlettek, épek és egészségesek. A hosszú nyelű levélfajtákat (például: acsalapu, martilapu, szamóca, ibolya, tüdőfű) rövid, legfeljebb 2-3 cm-es nyélrésszel kell lecsipegetni. A virágos, leveles hajtásokat (füveket) általában akkor kell gyűjteni, amikor virágaik üdén nyílnak. De a fészkesvirágzatú füveket (például: aranyvessző, aggófű, fehér üröm) a virágok teljes kinyílása előtt be kell gyűjteni, mert ezek a száradás alatt még továbbfejlődnek. Gyűjtésnél a szárakat ott kell letörni vagy levágni, ahol még vékonyak és levelesek. A félcserjéknek (például: kakukkfű) csakis az az évi, lágy szárú hajtásait kell gyűjteni, az alsóbb, elfásodott, levéltelen szárrészek nélkül. A leveleket virágzás előtt vagy alatt, délelőtt érdemes gyűjteni, ha a harmat már felszáradt.

A gyökerek és a gyökértörzsek általában ősztől tavaszig gyűjthetők. Csak ebben az időszakban (októbertől áprilisig) gyűjtött fehérmályvagyökér és gyermekláncfűgyökér ad használható drogot.