Fehér akác
Robinia pseudoacacia
A fehér akác egy közepes méretű, lombhullató fa, amely a hüvelyesek (Fabaceae) családjába, a Robinieae törzsébe tartozik. Gyökerei csomókat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik a növény számára a nitrogén megkötését, ahogyan az a borsófélék családjában is jellemző. A gyökerein lévő apró gumócskákban élnek ugyanis a Bacillus radicicola nevű baktériumok szimbiózisban az akáccal és nagy mennyiségű nitrogént képesek megkötni a levegőből. A fák általában 12-30 méter közötti magasságúra nőnek, átmérőjük 0,6-1,2 méter. Népi elnevezései: akác, csipkefa, ragacsfa, istenpapucsa, koronafa, magyarfa, pampuska.
Az akác magyarországi elterjedése az utóbbi száz évben gyorsult fel. 1885-ben a mai Magyarország területét alapul véve 24 ezer hektáron nőtt akácfa, 1920-ban már 110 ezer hektárra, 1963-ban 154 ezerre, 1992-re pedig 268 ezer hektárra nőtt az akácerdők területe. 2014-re pedig csaknem újra a kétszeresére hízott a termőterület, immár 463 ezer hektárt borít akácerdő. A magyarországi faállomány 24 százaléka, azaz egynegyede akác. Hazánkban több akácos van, mint Európa összes többi országában együttvéve. Már a 19. században magyar fának tartották, annyira elterjedtté vált. A legnagyobb akácosok a Nyírségben, a Bakonyban és Mezőföldön találhatók.
A síkság és az alacsonyabb dombvidékek fája. Nagyon fényigényes, így a meleg, napsütéses tájakat kedveli. Fagyra érzékeny, különösen a korai és a kései fagyok okoznak számottevő kárt. Legjobban az üde, laza, jól szellőzött talajokon nő, de megél a homokon, a sziken és a vízmosásos területeken is. Tipikus ültetvényes fafaj, könnyen telepíthető, nehézség nélkül nevelhető. Gyorsan növekszik, faanyaga nehéz, kemény, tartós, ezért kiváló épületfa. Kiváló a vegetatív felújuló képessége, viszonylag jól tűri a vadrágást. Terjedelmes gyökérzetével a laza talajokat megköti. Egyik fontos gazdasági jelentősége, hogy a magyar méztermelés alapját adja.
A fehér akác fontosabb tulajdonságai
Kérge fiatalon szürkésbarna, az idős kéreg vastag és sötétebb színű. Rügyei későn, április végén, május elején fakadnak ki, két oldalukon egy-egy erős tüske található. Levelei páratlanul szárnyaltak, a hajtásonként 11-21 közötti levélke ép szélű, lágy, világoszöld. Érdekesség, hogy erős napfényben az élükkel fordulnak a fény felé, hogy a párologtatás mértékét csökkentsék. Virágai 10-15 cm hosszú, lógó, fehér fürtöket alkotnak. Május végén, június elején virágoznak. A kellemes illatú virágok a legjelentősebb mézelők, kedvező időben az egész koronát elbontják. Termései 5-10 cm hosszú, lapos, barna hüvelyek, amelyek az őszi érést követően télen is a fán maradnak, és a magok csak tavasszal hullanak ki. Növekedése jó talajon az első években rendkívül gyors, de 20-25 év után erősen visszaesik. Mind tuskóról, mind gyökérről kitűnően sarjadzik. Az akácerdőket általában maximum 30 évig tartják fenn. Laza lombozata nem árnyékolja a talajt, ezért gyorsan elgyomosodik. Leggyakoribb kísérő cserjéje a bodza.
Az akác gyógyászati jelentősége
Az akác toxikus anyagokat is tartalmaz, amelyek legnagyobb mennyiségben a kéregben és a magokban fordulnak elő, ezek fogyasztása tilos. Ugyanakkor az akácból készített, megfelelően feldolgozott termékeknek gyógyászati szerepük van; a virágokból és a friss kéregből készült kivonatokat gyomorhurut, gyomorvérzés és fejfájás ellen használják. A népi gyógyászat az akácvirágot görcsoldó szerként, köhögéscsillapítóként és köszvény gyógyítására javasolja.
A fehér akácban található aromás anyagok már a szájban, az ízlelő receptorok ingerlésével meghozzák, javítják az étvágyat. Teája kiváló nyákoldó, köhögéscsillapító hatású. Meghűléses betegségek esetén izzasztó hatásával elősegíti a gyorsabb felépülést. Napi 1 csésze gyógytea képes szabályozni a gyomorsav mennyiséget, ezáltal nagyon jó gyomorsavtúltengésre, refluxra. Gyomor- és nyombélfekély esetén az orbáncfűvel felváltva ajánlott alkalmazni. Vízhajtásra reggel ajánlott fogyasztani, székletlazításra viszont este, lefekvés előtt. Mint egyszerű élvezeti tea igen kellemes íze miatt korlátlan ideig iható. Virágát palacsintatésztába mártva, kiránthatjuk, fahéjas porcukorral hintve különleges étkezési csemege. Használhatjuk az akácvirágot bármilyen élvezeti tea ízesítésére, ízjavítására.
Az alábbi egészségügyi panaszok enyhítésében hasznos segítség a fehér akác: gyomorsav túltengés, emésztési zavarok, reflux, étvágytalanság, hurutos köhögés, meghűlés, influenza, székrekedés.
Az akácméz
A Magyarországon előállított mézek közül világszerte a legismertebb és legkeresettebb az akácméz. Színe kristálytiszta, egészen enyhén sárga, vagy egyes évjáratokban zöldes árnyalatú. Természetes akácvirág illatú. Íze a legtöbb méznél édesebb, savtartalma a legtöbb méznél alacsonyabb, nincs mellékíze. Gyümölcscukorban gazdag, így lassan ikrásodik, akár 1-2 évig is megőrzi állagát. A világ három legkevésbé kristályosodó fajtaméze közé tartozik, ezért is olyan keresett a világpiacon. Az akácméz robinint és akacint tartalmaz, ezért jó általános fertőtlenítő hatása van, méregtelenítő és köhögéscsillapító hatású. Gyomorsav túltengés esetén hatásos lehet. Az akác mézben lévő gyümölcscukornak májregeneráló hatása van. Nem közömbös a sportolásnál tapasztalt izomlazító képessége sem. Enyhe íze miatt szívesen használják az akácmézet süteményekbe.
Az akác gazdasági jelentősége
Kemény, nehéz és tartós fája elsőrendű bányafa, vezetékoszlop, szőlőkaró, talpfa, gazdasági szerszámfa. A technológia fejlődésének köszönhetően lehetővé vált az akácfa rostosítása is, így az akácfa a forgácslemez-gyártásban mint keverék fafaj jelenik meg. Faanyagát az építő-, illetve a bútoripar hasznosítja, s emellett jó minőségű tűzifa. Számos vizsgálat és tanulmány igazolja, hogy a fa építési célú felhasználása kevesebb CO2-kibocsátással jár, megmunkálásakor kevesebb energiát használunk fel, újrahasznosítható, ezáltal környezetkímélőbb az általánosan elterjedt építőanyagokhoz képest.