Mi a reumatoid artritisz?
A betegség elindításában több tényező bonyolult egymásra hatása vesz részt, ezért a reumatoid artritisz kialakulásáért nem lehet egyetlen okot felelőssé tenni. Az ízületi gyulladás beindításának genetikai, környezeti tényezők és autoimmun jelenségek egyaránt részt vesznek.
Kinél alakul ki a reumatid artritisz?
Fontos tudnunk, hogy a betegség különböző formákban kezdődhet. A leggyakrabban 35-50 év körüli életkorban, gyakrabban nőkön jelentkezik. Az esetek mintegy kétharmadában a reumatoid artritisz lassan, alattomosan kezdődik.
A reumatoid artritisz kezdeti tünetei
Bizonytalan ízületi fájdalmak és reggeli, lassan oldódó ízületi merevség lehetnek a csuklókban, a kezek kisízületeiben kezdıdik, de indulhat a térdek, a láb kisízületeinek gyulladásával is. A fájdalom mellett az izületekben duzzanat, igen ritkán a bőr melegsége, pirossága jelentkezhet.
Ha beteg késlekedik és az orvosi ellátás nem történik meg időben, az artritisz fokozatosan egyre több ízületre is kiterjedhet, és a fájdalom, a gyulladásos jelek mellett mozgáskorlátozottság is jelentkezik. Az ízületi panaszok mellett rossz általános közérzet, hőemelkedés vagy láz, gyengeség, fogyás is kialakulhat. Az esetek mintegy harmadában (20-30%) a betegség nagyon gyorsan, kifejezett tünetekkel kezdődik.
Hol jelentkeznek a tünetek?
Jellemzően a kéz és láb kisízületei (az ujjak tövének ízületei és a középső ízületek) érintettek. A kisízületek mellett a csuklók, térdek és vállak betegszenek meg gyakran, míg a csípő, a boka, a könyök ritkábban érintett. Az artritisz általában szimmetrikus eloszlást mutat, azaz a kisizületek, csuklók, térdek mindkét oldalon egyszerre betegszenek meg. A betegség nem ritkán a nyaki gerincet is érinti, a gyulladás akár a csigolyák ficamát is okozhatja, ami súlyos, életveszélyes állapotot is teremthet.
Mi az oka a reumatoid artritisznek?
Autoimmun betegségnek fogadjuk el. Az immunrendszer az ízületeket bélelő lágyszövetet, és a szervezet más részeit, például a vérerek és a tüdő kötőszövetét is megtámadja. Végül az ízületi porc, a csont és a szalagok elpusztulnak, deformitást, instabilitást és hegesedést okoznak az ízület belsejében. Nagyon változó mértékű az ízületek pusztulása. Sok tényező határozza meg a betegség kórlefolyását, például öröklött hajlam is.
A reumatoid artritisz lehet enyhébb lefolyású, időszakos fellángolásokkal és hosszú, betegség nélküli nyugalmi szakaszokkal, vagy folyamatosan, lassabban vagy gyorsabban, romolhat. Kezdődhet hirtelen, számos ízület egyidejű gyulladásával. Gyakoribb azonban, hogy lappangva fejlődik ki, és fokozatosan terjed rá különböző ízületekre. A gyulladás általában szimmetrikus, a test mindkét oldalán ugyanabban az ízületben figyelhető meg. Típusosan a kéz- és lábujjak, a kéz- és lábfej, a csukló, a könyök és a boka ízületeiben kezdődik a gyulladás. Többnyire fájdalmasak, gyakran merevek, különösen felkelés után (a merevség általában legalább 30 percig, gyakran még tovább is tart), vagy tartós mozdulatlanság után. A betegek egy része, főként kora délután, fáradtnak és gyengének érzi magát. Hőemelkedés is jelentkezhet.
Az érintett ízületek a lágy szövetek duzzadása miatt megnagyobbodnak, és gyorsan deformálódnak. Olykor rögzülnek egy bizonyos helyzetben, sem teljesen behajlítani, sem kinyújtani nem lehet őket. A kézujjak a kisujj felé kezdenek elhajlani, és emiatt ínszalagjaik kicsúsznak a helyükből.
A megdagadt csuklóban az ideg becsípődhet, és a kialakult karpális alagút szindróma zsibbadást, érzéskiesést eredményez. A gyulladt térdízület mögött ciszták képződhetnek, melyek felszakadva fájdalmat és duzzanatot okoznak a lábszárban. A reumatoid artritiszes betegek akár 30%-ában közvetlenül a bőr alatt, a nyomásnak kitett részekhez közel (például az alkaron hátul, a könyöktájon) kemény dudorok (ún. reumás csomók) tapinthatók.
Ritkán a reumatoid artritisz a vérerek gyulladását, vaszkulitiszt is okoz; ezzel csökken a szövetek vérellátása, és idegkárosodás vagy a lábfej kisebesedése (fekély) alakulhat ki. A tüdőt körülvevő hártya (mellhártya), a szívburok (perikardium) vagy a tüdő gyulladása, illetve az utóbbi hegesedése mellkasi fájdalmat, nehézlégzést idézhet elő. A betegek egy részében nyirokcsomó duzzanat, szem és száj szárazsággal járó Sjögren-szindróma, vagy vörös, fájdalmas szemgyulladás is kialakul.
