Böjtöljünk, de hogyan?

Minden kultúrkörben vannak böjti időszakok. Ezek egy része vallási hagyományokhoz kötött, ilyen például a tavaszi nagyböjt időszaka a kereszténységben, ami szerényebb étkezéseket, esetleg – vállalástól függően – teljes húsmentes időszakot is jelenthet. Másik része egyszerű életmód- és divatirányzat, ilyen például a száraz november kihívása, amikor az alkoholfogyasztás szüneteltetése a cél egy hónapon keresztül.

 

Érdemes azonban nemcsak egy-egy kiemelt időszakban tudatosabban odafigyelni a táplálkozásra és az italfogyasztási szokásokra. A nem megfelelő táplálkozás ugyanis világjelenség és egy-egy rohamszerűen kivitelezett, egészségesebbnek gondolt időszakkal ez nem orvosolható. Nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy sem megfelelő mennyiségű rostot, sem gyümölcsöt, zöldséget nem fogyasztunk, ami pedig az egészséges táplálkozás alapja lenne. Ellenben a napi ajánlott, egészséges mennyiség többszörösét visszük be cukorban, sóban, zsírban. Sajnos a fejlettebb világ nagy részén ez a helyzet. Most adunk pár tippet arra, hogyan böjtöljünk jól, hogyan értelmezhetjük ezt a mindennapokban.

A böjtölés ugyanis nemcsak azt jelentheti, hogy egyáltalán nem eszünk húst, mondjuk a keresztény szokások értelmében, a húsvétot megelőző hat hetes időtartamban. A hús teljes megvonásával egyébként is érdemes megfontoltan eljárni, hiszen ezek az állati eredetű fehérjeforrások számtalan olyan aminosavat tartalmaznak, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet kiegyensúlyozott működéséhez. Ha tehát (akár időleges) húsmentességre törekednénk, akkor ezeket a tápanyagokat, más, jellemzően növényi forrásból érdemes pótolni.

A böjtölés azonban jelentheti azt is, hogy valami olyasmiről mondunk le, amit nagyon szeretünk vagy amiből – úgy érezzük – többet fogyasztunk a kelleténél. Számtalan ilyen élelmiszerfogyasztási (és egyben káros) szokás is felsorolható. Például, ha valaki történetesen csokoládé-függő, akkor számára komoly kihívás 40 napra lemondani erről a nyalánkságról. De körbenézhetünk még alaposabban az édességek között, ha kicsit tudatosabban akarunk táplálkozni és a böjt időszakán túl is szeretnénk a súlyunkat kordában tartani. A sütemények, édes kekszek, desszertek, torták mind-mind olyan csábítások, amelyek a legritkábban szükségesek az életfunkciók fenntartásához, viszont akár időlegesen is lemondhatunk róluk. Nyilván nem könnyű ezt egyik napról a másikra megtenni, de a böjtölés már csak ilyen: lemondást kíván.

Azonban nem kell ahhoz egy cukrászdáig elsétálni, hogy egy-egy kívánatos lúdláb-tortával egyenértékű kalória-bomba csapódjon be a gyomrunkba. A korszerű, feldolgozott élelmiszerek sajnos rengeteg cukrot is tartalmaznak, úgyhogy simán besorolhatjuk őket az édességek nagy családjába. Ilyenek például a különböző tejes desszertek, úgymint: krémtúrók, gyümölcsjoghurtok, túrós készítmények, karamellás, kakaós, kávés italok. Váltsd ki ezeket úgy, hogy nem kell lemondanod az édes ízről! Tippünk: nagyon egyszerűen, idénygyümölcsök segítségével is megoldhatod, hogy finom és egészséges ételed legyen. A natúr joghurtba belekeverhetsz apróra szeletelt almagerezdet, mandarint, pár szeletke banánt, esetleg diót, mogyorót – máris készen van a böjtös és egészségtudatos reggelid.

Menjünk azonban tovább a képzeletbeli kis ABC-ben, mit találhatunk még? Például cukrozott gyümölcslevek, szörpök, szénsavas és mentes üdítőitalok szédítő választékát. Talán nem haszontalan tisztában lenni azzal, hogy egy normál, 0,33-as dobozos szénsavas üdítő mennyi egyszerű cukrot is tartalmaz: 30-40 gramm közötti mennyiséget! Egy felnőttnek naponta és összesen 25 gramm cukornál többre nincs szüksége (ez kábé két csapott evőkanálnyi kristálycukorral egyenlő). Fél liter üdítőben ennek a kétszeresét fogyasztod el, mint teljesen felesleges kalóriát és akkor még egy falatot sem ettél. Ha kíváncsi vagy rá, hogy az egyes termékek mennyi cukrot tartalmaznak, érdemes ezt a weboldalt böngészned (garantáltan meg fogsz lepődni).

De sétáljunk tovább mondván: itt a böjt ideje, tudatosabban fogok táplálkozni és reggelire natúr joghurtot eszem müzlivel, granolával vagy valamilyen pehellyel. Piros pont a natúr joghurtért (veregessük meg a vállunkat:-), de legyünk óvatosak a müzlikkel, kukorica- és egyéb gabonapelyhekkel – ezek többsége ugyanis rengeteg, hozzáadott cukrot tartalmaz. Egy reggeli adag gyümölcsös müzli, vagy – a gyerekek körében igen kedvelt – mézes kukoricapehely tartalmazza a napi ajánlott szénhidrát mennyiséget (25 gramm). Oké, oké, de akkor mit csináljak, ha már ezt se lehet? Nem azt mondjuk, hogy nem lehet, hanem azt, hogy legyünk nagyon tudatosak! Keressük azokat a pelyheket, müzliket, gyümölcsleveket, joghurtokat stb., amelyek nem tartalmaznak hozzáadott cukrot. Gyakran angolul tüntetik fel ezt az információt a csomagoláson: NO ADDED SUGAR. De ha ilyet nem találunk, akkor megteszi az alacsony cukortartalmú is (LOW SUGAR). Ne csak a szavatosság miatt kezdjük el böngészni a csomagolást, hanem győződjünk meg arról is, hogy a kiválasztott termék mennyi szénhidrátot tartalmaz. Ha fontos az egészségesebb táplálkozás és esetleg még a súlyunkból is szeretnénk lefaragni valamennyit, akkor általában válasszunk minél alacsonyabb cukortartalmú vagy egyáltalán semennyi hozzáadott cukrot nem tartalmazó termékeket.

De ha már írtunk a gabonapelyhekről, akkor ne felejtsük ki az egyéb, gabonából készülő termékeket sem. Bizony a pékáruknál járunk, ahol szintén könnyedén bele lehet szaladni az alattomos kalóriák csapdájába. Vegyünk mondjuk egy finom áfonyás párnát – ugye milyen jól hangzik, biztos egészséges is, hiszen gyümölcsöt tartalmaz. Azt igen és nem kevés szénhidrátot is, egész pontosan 40 grammot, amiből 10 gramm a finomított, egyszerű cukor, a többi az egészségesebb, összetett szénhidrát (amit a gabona, liszt és a gyümölcs tartalmaz). De ugye nem kell különösebben bizonygatni, hogyha egy nap csupa gyümölcsös sütit is eszel (egy áfonyás párna, egy almás pite és egy meggyes rétes), garantáltan nem leszel soványabb? Itt is érvényes az aranyszabály: minél kevesebb cukor legyen benne és mnél kevesebb finomliszt. Tehát egy teljes kiőrlésű croissant vagy bagett még akkor is jobban megéri az egészségünk szempontjából, ha ezek a termékek (sajnos) jellemzően a drágábbak közé tartoznak.

Folytatjuk majd sétánkat egy másik cikkben, ahol sorra vesszük a többi élelmiszert is a böjtölés szempontjából. A végére talán elég most annyi, hogy kicsi odafigyeléssel, tudatossággal már a bevásárlókosár mellett nagyon sokat tehetünk az egészségesebb táplálkozásért, egészségesebb életért és nem utolsó sorban a sikeres böjtölésért!