Allergia télen?

A téli, hidegebb hónapok másként terhelik meg a szervezetünket, mint a kánikula. Ilyenkor gyakoribb a meghűlés, köhögés, orrfolyás-dugulás és bizony emellé még betársulhat az allergia is. Puff neki, csupa jó hír! A kellemetlen tünetek együttesen alaposan megnehezíthetik a mindennapokat. Segítünk pár hasznos tanáccsal, hogy ne a trombitálás és tüsszögés legyen a fő elfoglaltság.

Mi a megfázás?

A megfázás talán a leggyakoribb fertőzéstípus az emberek között. Számtalan elnevezéssel illetjük azt az állapotot, amikor tüsszögünk, köhögünk, kapar a torkunk, folyik az orrunk, Gyűjtőnéven azt mondjuk, hogy megfáztunk. Hűléses hurut, akut légzőszervi betegség, meghűlés, nátha – mind ugyanazt jelöli. A megfázás tehát nem egy pontos orvosi esetdiagnózis, hanem minden olyan fertőzés megnevezésére alkalmazzuk, amely az orr, a torok és esetenként a tüdő nyálkahártyáját támadja meg. Általában egyszerűbb vírusok okozzák, de , ha bakteriálisan felülfertőződünk, az súlyosbíthatja a tüneteket. Gyakran összetévesztik a megfázást a sokkal súlyosabb tüneteket okozó Covid-fertőzéssel vagy influenzával. Sajnos mindkettő a gyenge immunrendszerű személyeknél, például időseknél vagy már eleve alapbetegséggel rendelkezőknél, akár veszélyes, kórházi kezelést igénylő kimenetelt is okozhat. De mi maradunk most az egyszerű „megfázásnál”. Ami szintén képes megkeseríteni az életünket, akár heteken át, pláne ha allergiával is párosul. És ez bizony könnyen előfordulhat, mindjárt kifejtjük, miért.

És mi az allergia?

Az allergia az emberi immunrendszer „túlreakciója”. Valamely külső környezeti hatásra, összetevőre túlzott érzékenységgel reagál a szervezetünk, az immunrendszerünk. Ilyenkor ugyanis valamilyen idegen inger hatására a szervezet belső elhárító mechanizmusa nem a megfelelő irányban és mértékben aktiválódik, aminek kellemetlen következményei vannak. A légúti allergia esetében ezek megfázásra emlékeztető tünetek. Amelyek akár olyan intenzitással is jelentkezhetnek, hogy az illető levegőt sem kap, annyira eldugul az orra. Súlyosabb esetekben allergiás asztma is kialakulhat. Ha az alábbi tüneteket tapasztaljuk, akkor kezdjünk allergiára gyanakodni: fáradékonyság, fulladás, köhögés, sípoló légzés, nehézlégzés, orrfolyás és dugulás, könnyezés és szemviszketés, kipirosodott szemek.

Mit tegyünk ellene?

A téli hidegebb időszakban az orr és garat nyálkahártyája eleve nagyobb terhelésnek van kitéve. Gondoljunk csak bele: a benti 20-22 fokos szobából kimegyünk a nulla fok közelébe, három szippantáson belül nagy hőingadozást kell elviselnie a légzőszerveknek. Nem véletlen, hogy a komolyabb mínuszokban sálat, kendőt kötünk az orrunk elé. Amikor pedig megfázunk, akkor fellazul és érzékennyé válnak a nyálkahártyák, rosszabb esetben a tüdő is érintett lesz. Az állandó orrfolyás, azaz a folyamatos váladékképződés sem segíti a regenerálódást, akár ki is sebesedhet ez a nagyon sérülékeny bőrfelület. Ha ez bekövetkezik máris ezernyi nagykapu nyílik, amelyeken keresztül a zárt, zsúfolt, meleg terekben keringő vírusok, baktériumok akadálytalanul bejuthatnak a szervezetbe újabb és újabb felülfertőződést okozva. Az allergia ugyanezt okozza és még rá is tesz egy lapáttal, hiszen nem kíméli az sem az orr nyálkahártáyáját. NATURLAND jótanácsok:

• Használjunk olyan orrcseppeket, amelyek elősegítik a szövetek regenerálódását.
• Próbáljunk minél kevesebbszer, a légzést ugyan megkönnyítő, de a nyálkahártyát vészesen kiszárító orrspray-t használni.
• Fontos tudni, hogy a hűvösebb, páradús levegő enyhíti az allergia tüneteit, ezért van az, hogy a lakásból kilépve a tünetek enyhülését vagy akár megszűnését is tapasztalhatjuk. Segítsünk magunkon ezzel a módszerrel odabent is! Az alap, hogy alapos, nedves takarítással igyekezzünk megszabadulni a lakás levegőjében kerengő portól és a penészgomba spóráitól. Ugyanennyire fontos, hogy ne száraz melegben legyünk odabent, hanem vegyük lejjebb a hőmérsékletet és mindig párásítsunk akár a vízbe kevert levegőtisztító illólolajjal fokozva a hatást.
• Legyenek növények a lakásban, öntözzük őket, tegyünk a fűtőtestekre párásítót vagy egyszerűen egy bevizezett törülköző is megteszi.
• Éjszakára vegyük le nullára a fűtést: sokkal jobban fogunk egy hűvösebb, megfelelően páradús levegőjű szobában aludni, mint egy felfűtött, csontszáraz levegőjű helyiségben. Aki szereti az aromaterápiát, akár be is illatosíthatja az alvóhelyiséget éjszakára.
• Legyünk mértékletesek a légkondicionálók használatával. Sok készülékben található beépített pollen és porszűrő, amely az egyik oldalról persze hasznos, ám ugyanakkor működés közben kivonják a keringtetett levegőből a párát, ami súlyosbíthatja az allergiás/megfázásos tüneteket egyaránt.
• Igyunk sok folyadékot, például gyógynövényes teákat, amelyeknek nincs élénkítő, csak gyógyulást, regereálódást támogató hatása. Kerüljük az alkoholt és a kávét, mert ezek vizet vonnak ki a szervezetünkből, ami nem segíti elő, hogy megfelelően hidratáltak legyünk és ne száradjon ki éjszaka a szájüreg, orrgarat.

A téli allergének

Mi az a külső, idegen hatás? Mi az, ami allergizálhat télen, hiszen kopár a természet, sehol egy virágzó növény?! Sajnos ez nem ilyen egyszerű és egyértelmű. Egyrészt vannak olyan növények, amelyek már a téli időszak végén virágozni kezdenek és polleneket bocsátanak ki, amelyek a legismertebb allergizáló összetevők. Ilyen például a nyírfa és a mogyoró. És bizony nem feledkezhetünk meg a klímaváltozás hatásairól sem: az egyre melegebb, hómentes telek miatt ezek a növények hamarabb megkezdik tavaszi életciklusukat. Másrészt, ha valaki az egyik „megfázásból” a másikba esik és heteken keresztül beteg, tüsszög, köhög, fújja az orrát, akkor bizony érdemes allergiára gyanakodni és bent, a falakon belül keresni az okát. Házipor, poratka, penészgomba – ez a klasszikus trió is lehet felelőse a dünnyögős, papírzsepi halmokat elpusztító napoknak, heteknek. A sarkok átnézése, a fal melletti bútorok elmozdítása okozhat kellemetlen meglepetéseket, amikor szemebesülünk az ott felhalmozódott porcicákkal és-vagy zöldeskék penészgomba foltokkal. Ilyenkor első lépés nyilván a fertőtlenítés és alapos takarítás. Még egy tipp: az is előfordulhat, hogy házi kiskedvencünk szőrére, tollára, hámsejtjeire leszünk allergiásak. Ha ez a gyanúnk, akkor hasznosabb bejelentkezni egy allergológiai vizsgálatra. Nem árt tudni, hogy az allergia az esetek többségében nem egyik pillanatról a másikra alakul ki. Tegyük fel, hogy örökbefogadtunk egy kiscicát és először semmi bajunk tőle, majd egy idő után allergia tüneteit mutatjuk. Ez teljesen természetes, hiszen az allergizáló anyagok akár hosszú heteken keresztül is halmozódhatnak a szervezetben, mire az immunrendszer vészriadót fúj.

FORRÁSOK

Házipatika 1

Házipatika 2

WebMD