Levendula a konyhában?!

Kedveskéim, szögezzünk le két tényt az elején! A levendula egy ehető növény, de nem ízlik mindenkinek. Való igaz, hogy sokan összekapcsolják ízét a szappannal, és ki akarna szappanízű bármit is enni? Pedig ez igen nagy tévedés. A megfelelő levendulafajtát mértékkel és a megfelelő alapanyagokkal párosítva ugyanis izgalmas, új dimenziókat tapasztalunk meg a szánkban a koktéloktól az aromás desszertekig, sőt húsokig bezárólag. Naturland-nagyi most segít pár tippel, hogy bátran vidd be a konyhádba ezt a gyógynövényt.

Martha Stewart honlapján találtunk egy remek összefoglalót a levendula gasztronómiai felhasználásáról. Martha azt tanácsolja, hogy vegyük sorra azokat az ételeket és ital kreációkat, amelyeket nyugodtan fűszerezünk, ízesítünk rozmaringgal – és cseréljük le levendulára! Amikor egy friss levendula ágat összezúzunk, azonnal ismerős és intenzív illat szabadul fel – éppúgy, mint a rozmaringnál. A levendula is hasonlóan kellemesen csípős, tonizáló hatású és jól működik erősen sós (sült combok például), vagy édes, gyümölcsös (például narancsos desszertbor) receptekben. És ott van a számtalan rozmaringos koktél – mindegyikben válthatunk levendulára és nem fogjuk megbánni.

Sokat segít, ha tudatában vagyunk annak, hogy a levendula az árvacsalánok családjának egyik fontos gyógynövénye, ahová a majoranna, a menta, a bazsalikom, a rozmaring és a kakukkfű is tartozik. Ez utóbbiak esetében ugye fel se merül, hogy ne használnánk gyakran különböző ételekhez? Hát nyugodtan vegyük be ebbe a sorba a levendulát is. Pár alapszabályt persze nem árt tisztázni, mielőtt lelkesen belekezdünk.

Lényeges, hogy főzésre, étkezésre alkalmas levendulát használjunk. A 40 körüli levendulafaj jó része nem való a konyhába – legfeljebb dísznövényként. Eszünkbe se jusson vadon termő vagy ipari termelésű, nagy táblákból leszedett levendula levelével vagy virágzatával főzni! Keressük inkább a piacokon, termelőknél a Lavendula angostifolia (ismertebb nevén angol vagy valódi levendula) fajtából termesztett konyhai, azaz kulináris levendulát, mert ez sokkal kevesebb olajat tartalmaz, mint a nagy táblákon termesztett parfümipari alapanyag. Ilyen konyhai célra nemesített fajták például a ‘Munstead’ vagy a ‘Hidcote’, amelyek enyhébb ízűek, Máris fontos lépést tettünk afelé, hogy a levendulás sütink ne Naturland-nagyi kedvenc kézkrémjére emlékeztessen.

A levendulasó is egy sokoldalúan felhasználható alapanyag – grillezett húsokhoz éppúgy használható, mint sült gyökérzöldségek ízletes fűszerezésére. Az íz-skála másik partján párja a levendulacukor és méz. Ez utóbbi úgy készül, hogy semlegesebb ízű mézet friss vagy szárított levendulával áztatunk. Az így kapott illatos mézet szószokba és egy csésze teába is belekeverhetjük. Ginnel és citromlével sem rossz, mert a citrusfélék általában remekül párosíthatók levendulával. Desszertként a levendulás mézet gyümölcsökre is csepegtethetjük, vagy ízesíthetünk vele sajttortát. Remek kiegészítő és fűszer koktélokban és alkoholmentes frissítőkben is: levendulaszörp, levendulafröccs, levendulalimonádé, levendulás pezsgő. Mézes vinaigrette-mártásban és fagylaltban is szépen érvényesülhet az íze.

Fontos még természetesen, hogy mértékkel használjuk a levendulát, azaz tartsuk egyensúlyban az ízét más hozzávalókkal. (Amely állítás amúgy minden fűszerre igaz.) A túlzásba vitt és nem konyhai minőségű levendula eluralkodhat egy ételen, és tényleg szappanszerű ízt eredményezhet. Megfelelő mennyiségben használva viszont finom, virágos jegyek bukkannak fel az ízharmóniában.

Mint a zenében, úgy a főzésben is törekedjünk az összhangra. A nyers vagy szárított levendulavirág kiválóan harmonizál a virágos jellegét kiegészítő ízekkel. Bátran kombinálhatjuk citrommal, bogyós gyümölcsökkel, mézzel, vaníliával vagy akár sötét csokoládéval, mert segít az ízek kiegyensúlyozásában. Az esetleges mellékízek kiküszöbölése érdekében fontos a megfelelő előkészítés: csak a levendulavirágok szirmait használjuk, ne a szárakat vagy leveleket. A szirmok ugyanis enyhébb ízt és illatot hordoznak. Emellett a szárított levendulát érdemes összetörni vagy ledarálni használat előtt, hogy kiengedje illóolajait, ami fokozza az ízt anélkül, hogy túl dominánssá válna.

Az ízlés persze nagyon szubjektív, nem ugyanúgy érzékeljük az ízeket. Míg néhányan enyhe parfümös ízt éreznek, addig mások a levendula virágos és aromás jellegét veszik észre, és élvezik egyedi aromáját.