2023. augusztus 16.
A méhméreg a gyógyászatban
A méhek családja talán az egyik legfontosabb rovarfaj a minket körülölelő természetben. Évezredek óta szoros szövetségesünk és csöndes támogatónk. Nélkülük nem lenne beporzás, kis túlzással gyümölcsök és zöldségek nélkül maradnánk. A dolgozóik készítette méz, méhpempő és lép szintén csodálatosan gazdag tartalmú, természetes élelmiszer. De van még egy „szupertermék”, amit szintén a kis hártyásszárnyúaknak köszönhetünk, ez pedig a méhméreg, tudományos nevén apitoxin. A NATURLAND számos termékében megtalálható ez a hatóanyag. Most nézzük meg, mi mindenre jó ez, milyen sokféleképpen használjuk évezredek óta!
Abban megállapodhatunk, hogy a méhcsípés nem tartozik a kellemes emlékek közé. Szúró, égető fájdalmat okoz és sovány vigasz, hogy a kis támadó is elpusztul a szúrás következtében. Amikor gyógyászati felhasználásról beszélünk, természetesen nem arra kell gondolni, hogy méhek tucatjaival csípetjük meg magunkat (bár az ókorban ilyesmire is volt példa). A mézelő méhméreg értékes termék, számos kedvező biológiai hatással rendelkezik és felhasználása gyorsan növekszik az apiterápiában. Ez a gyógyászati metódus a méhek által előállított termékeket használja betegségek megelőzésére, kezelésére és felépülési időszakok (rehabilitáció) elősegítésére.
Talán kevesebben tudják, hogy a kifejezést Beck Bódog magyar származású, Budapesten született orvos használta először. Fő műve a „The Bible of Bee Venom Therapy” vagyis a méhméreggel való kezelés bibliája 1935-ben jelent meg New York-ban, ahol Magyarországról történő kivándorlása után élt és dolgozott. Dr. Beck egész életét a gyógyítás és ezen belül a méhészeti termékek használatának és kutatásának szentelte.
Miből áll a méreg?
A mézelő méh mérge (az apitoxin) a mézelő méh hasában található méregmirigyben termelődik. A kifejlett méhek elsődlegesen a kolónia védelmére használják, azaz a méhcsaládot megzavaró élőlényeket kergetik el, vagy éppen ölik meg szúrásaikkal. A méhméreg színtelen, savas folyadék, amelyet a méhek a fullánkjukon keresztül választják ki és juttatják a „célpont” szöveteibe akkor, amikor fenyegetve érzik magukat. Az apitoxin számos biológiailag aktív anyagból, többek között peptidekből, enzimekből, aminokból, aminosavakból, foszfolipidekből, ásványi anyagokból, szénhidrátokból, valamint néhány illékony komponensből áll. A melittin és a foszfolipáz A2 a legfontosabb összetevői, amelyek a tudományos kutatások szerint daganatellenes, antimikrobiális, gyulladáscsökkentő, ízületi gyulladás elleni és egyéb gyógyító potenciállal rendelkeznek. A foszfolipáz A2 egy olyan enzim és fő allergén, amely gyulladást és sejtkárosodást okoz (emiatt fáj nagyon a méhcsípés). Érdekes azonban, hogy egyes kutatások szerint ennek az enzimnek ugyanakkor, kis mennyiségben alkalmazva gyulladáscsökkentő és immunvédő hatása is lehet. A (nép)gyógyászatban a méhmérget évszázadok óta különböző betegségek, például ízületi gyulladás, reuma, hátfájás és gyulladásos fertőzések ellen alkalmazzák. Napjainkban is használják (magát a mérget vagy annak összetevőit külön-külön) bizonyos betegségek kezelésére, mint korlátozott mellékhatásokkal jellemezhető természetes gyógymódot. Nemcsak a tudósok, hanem számos gyógyszergyártó vállalat is igyekszik új ismereteket szerezni a méhméregről, annak alkotóelemeiről és pontos hatásairól, hogy ezt a természetes gyógymódot minél hatékonyabban lehessen alkalmazni a modern orvoslásban.
Gyulladások ellen kiváló lehet
A gyulladás egy mindenütt jelenlévő jelenség, amelyet a veleszületett és az adaptív immunrendszer vált ki a homeosztázis fenntartása érdekében. A homeosztázis az élő szervezetek alapvető biológiai folyamata, amely azt biztosítja, hogy a testünk normális működéséhez szükséges feltételek (testhőmérséklet, pH-érték, vérnyomás, vércukorszint, elektrolit-egyensúly stb.) a megfelelő szinten maradjanak. A homeosztázis tehát egyszerűbben fogalmazva a belső környezetünk stabilitásának fenntartása. Ez az egységes működési mechanizmus biztosítja, hogy testünk megfelelően reagáljon a külső ingerekre, például a hőmérséklet-változásokra vagy éppen a fertőzésekre. A gyulladás ennek egyik jele, amely normális esetben a fertőzésből való felépüléshez és gyógyuláshoz vezet, de ha nem megfelelő fázisban van, akkor immunrendszeri zavarokat okozhat. A méhméreg fő összetevője, a melittin, egy lehetséges megoldás a túlzott immunválasz csökkentésére, valamint új lehetőségeket kínál a gyulladásos betegségek leküzdésére. A melittin, ami egy 26 aminosavból álló vegyület a méreg száraz tömegének mintegy felét teszi ki, és egyes vizsgálatok szerint vírusellenes, antibakteriális és rákellenes hatású. Mindezek mellett elsősorban a méhcsípéssel járó fájdalomért ez a vegyület felelős. A legújabb kísérletek azt mutatják, hogy a melittin biológiai funkciói laboratóriumi körülmények közötti és élő szervezetekben történő terápiás célokra egyaránt alkalmazhatók. A melittin terápiás hatásait igazoló jelentések egyre gyűlnek a szakirodalomban, de gyulladáscsökkentő hatásának sejtszintű mechanizmusai még nem teljesen tisztázottak. A méhméreggel történő gyógyítás (apiterápia) támogatói állítják, hogy a gyulladáscsökkentéstől kezdve a krónikus betegségek kezeléséig számos gyógyhatással rendelkezik ez a szer. (Nem véletlen, hogy a keleti kultúrákban évszázadok óta gyulladáscsökkentő gyógyszerként használják krónikus betegségek kezelésére.) A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy sok területen még hiányoznak vagy ellentmondásosak a megfelelő mélységű kutatások és nagyon sok embernél a méhméreg irritációt vagy allergiás reakciót okoz.
Abban kétkedők és támogatók is megegyeznek, hogy a méhméregnek lehet gyógyhatása, mert olyan apamin és adolapin peptideket tartalmaz, amelyek bár méregként hatnak, de gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító tulajdonságokkal is rendelkeznek! Mint láthatjuk, a méhméregben található anyagokat pozitív és negatív egészségügyi hatásokkal egyaránt összefüggésbe hozták az idők során. Bár a kutatások azt mutatják, hogy a méreg egyes vegyületei jótékony tulajdonságokkal rendelkezhetnek, bizonyos összetevőinek elszigetelt hatásai nem ismertek, mivel még nem vizsgálták őket alaposan. Szóval van még tennivaló a kutatások téren.
Hogyan használjuk a gyógyításban?
Már említettük, hogy az apiterápia egy olyan alternatív gyógyászati gyakorlat, amely méhészeti termékeket – beleértve a méhek mérgét is – használ betegségek és fájdalom kezelésére és megelőzésére A méhméreg a közelmúltban is nagy népszerűségnek örvendett, a méhméreg-terápiát pedig már évezredek óta alkalmazzák a hagyományos gyógyászati gyakorlatokban.
A mérget számos módon felhasználják, és különböző termékekhez adagolják, ilyenek például a folyadékos kivonatok, hidratáló krémek és szérumok. A méhméreggel készítenek hidratáló krémeket, testápolókat és pasztillákat. Léteznek úgynevezett bee-venom, azaz méhméreg injekciók is, de ezeket csak egészségügyi szakemberek adhatják be.
Egy szélsőséges alkalmazási forma az élő méh akupunktúrában vagy más néven méhcsípés terápiában, amikor élő méheket helyeznek a bőrre és csípést idéznek elő. Valószínűleg nem túl kellemes ez a gyógymód… Mivel tudjuk, hogy a melittin nagy dózisban adagolva viszketést, fájdalmat és gyulladást okoz, kis mennyiségben alkalmazva azonban erős gyulladáscsökkentő hatása van. Bizonyítottan elnyomja a gyulladásos útvonalakat s szervezetben és csökkenti a gyulladásos markereket, valamint az ízületi gyulladással kapcsolatos tüneteket. Különösen jótékonyan hat a reumatoid artritiszben (RA), az ízületeket érintő fájdalmas gyulladásos állapotban szenvedőkre.
Egy 8 hetes, 120 RA-s (reumatoid artritiszes) emberen végzett vizsgálat megállapította, hogy a pácienseken minden második nap 5-15 méhcsípést alkalmazó méhméreg-akupunktúra a hagyományos RA-gyógyszerekhez hasonló tünetcsökkentő hatást fejtett ki. Egy másik, 100 RA-s emberen végzett vizsgálat pedig kimutatta, hogy a méhcsípés-terápia kombinálása hagyományos gyógyszerekkel hatékonyabbnak bizonyult a fájdalom és az ízületi duzzanat csökkentésében, mint a hagyományos gyógyszeres kezelés önmagában.
A méhméreg tudományosan is egyik legjobban dokumentált előnye tehát az erőteljes gyulladáscsökkentő hatás.
Jótékonyan hathat a bőr egészségére
A NATURLAND mellett több bőrápoló termékeket gyártó cég kezdte el a méhméreg hozzáadását szérumokhoz és hidratáló krémekhez. A természetes összetevő többféleképpen is elősegítheti a bőr egészségét, többek között a gyulladáscsökkentés, az antibakteriális hatás és a ráncok csökkentése révén. A források szerint egy 22 nőn végzett, 12 hetes vizsgálat kimutatta, hogy a méhméreg tartalmú arcszérum napi kétszeri alkalmazása jelentősen csökkentette a ráncok mélységét és az összes ránc számát a placebóhoz képest. Egy másik 6 hetes vizsgálat megállapította, hogy az enyhe vagy közepesen súlyos pattanásoktól szenvedők 77%-a javulást tapasztalt a placebóhoz képest. A vizsgált személyek naponta kétszer tisztított méhméreg tartalmú szérumot használtak. Laboratóriumi vizsgálatok pedig kimutatták, hogy a méreg erős antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik a „Propionibacterium acnes” nevű aknét okozó baktériummal szemben.
Támogathatja az immunrendszert
A méhméregről azt is kimutatták, hogy jótékony hatással van az allergiás és gyulladásos reakciókat közvetítő immunsejtekre. Állatkísérletekből származó bizonyítékok arra utalnak, hogy a méhméreg-terápia csökkentheti az autoimmun betegségek, például a lupusz, az encephalomyelitis és a reumatoid arthritis tüneteit azáltal, hogy csökkenti a gyulladást és erősíti az immunválaszt. Állatkísérletek során arra jutottak, hogy a méhméreg-terápia segíthet a krónikus allergiás állapotok, például az asztma kezelésében is. Úgy gondolják, hogy a méhméreg növeli a szabályozó T-sejtek, amelyek gátolják az allergén válaszokat és csökkentik a gyulladást. Bár ígéretes lenne, de sajnos a méhméreg-terápia hatása az allergiás embereknél még nem ismert. A méreg-immunterápiát – amelyben a méhméreg injekció formájában, egészségügyi szakember által beadva – egyébként a méhcsípésre súlyos allergiában szenvedők kezelésére használják. A kutatások azt mutatták, hogy ez a kezelés biztonságos és hatékony, és csökkentheti a méhcsípés okozta súlyos reakciók jövőbeli kockázatát. Sőt, első vonalbeli kezelésként ajánlják azok számára, akik allergiásak a méhcsípésre.
FELHASZNÁLT FORRÁSOK
https://www.sciencedirect.com/topics/pharmacology-toxicology-and-pharmaceutical-science/apitoxin
https://www.webmd.com/vitamins/ai/ingredientmono-972/bee-venom
