{"id":11915,"date":"2024-02-21T17:47:30","date_gmt":"2024-02-21T16:47:30","guid":{"rendered":"https:\/\/naturland.hu\/?p=11915"},"modified":"2024-02-22T09:35:22","modified_gmt":"2024-02-22T08:35:22","slug":"kaloria-3","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/naturland.hu\/en\/blog\/kaloria-3\/","title":{"rendered":"Kal\u00f3ria? Ink\u00e1bb eszem!"},"content":{"rendered":"

Cikksorozatunkban a kal\u00f3ria sz\u00e1m\u00edt\u00e1sa k\u00f6r\u00fcli vit\u00e1kat,<\/a> a m\u00f3dszer buktat\u00f3it, \u00e1ltal\u00e1ban az elh\u00edz\u00e1s \u00e9s a fogy\u00e1s kontrollj\u00e1t vizsg\u00e1ltuk szem\u00e9lyes p\u00e9ld\u00e1kon kereszt\u00fcl. Sok-sok gyakorlati m\u00f3dszert sorba vett\u00fcnk.<\/a> Ebben a cikk\u00fcnkben azt n\u00e9zz\u00fck meg, mennyi mindent\u0151l f\u00fcgg az \u00e9telek em\u00e9szt\u00e9se, a kal\u00f3ria bevitele, felhaszn\u00e1l\u00e1sa. A v\u00e9g\u00e9n pedig kit\u00e9r\u00fcnk arra is, hogy mit tegy\u00fcnk a kal\u00f3ri\u00e1k sz\u00e1molgat\u00e1sa helyett?<\/strong><\/p>\n

Az elh\u00edz\u00e1s rengeteg t\u00e9nyez\u0151 f\u00fcggv\u00e9nye, nem puszt\u00e1n a bevitt t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k mennyis\u00e9ge sz\u00e1m\u00edt. Eml\u00edtett\u00fck kor\u00e1bbi cikk\u00fcnkben, hogy bizony vannak olyan emberek, akik nyugodtan neki\u00fclhetnek ak\u00e1r este \u00e9s ak\u00e1r rendszeresen t\u00f6bbfog\u00e1sos vacsor\u00e1knak, m\u00e9gsem lesznek k\u00f6v\u00e9rek. Egy tudom\u00e1nyos kutat\u00e1s kimutatta, ami m\u00e1r r\u00e9gebb \u00f3ta sejthet\u0151 volt, hogy egy bizonyos g\u00e9n gyakrabban fordul el\u0151 a t\u00fals\u00falyos emberekben, mint a sov\u00e1nyakban. Aki teh\u00e1t ebbe a genetikai csoportba tartozik, annak jobban oda kell figyelnie a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1ra, hiszen h\u00edz\u00e1sra hajlamos. Nem mindegy az sem, hogy mi van a b\u00e9lmikrobiomban, mert az is hat\u00e1ssal van a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kok feldolgoz\u00e1s\u00e1ra. Szint\u00e9n tudom\u00e1nyos vizsg\u00e1lat igazolta, hogy azonos \u00e9telek fogyaszt\u00e1sa eset\u00e9n voltak olyan egy\u00e9nek, akik v\u00e9rcukorszintje n\u00e9gyszeres\u00e9re emelkedett az \u00e1tlaghoz k\u00e9pest. Egyes emberek b\u00e9lcsatorn\u00e1ja m\u00e1sf\u00e9lszer olyan hossz\u00fa, mint az \u00e1tlag. K\u00f6nnyen bel\u00e1that\u00f3, hogy akinek r\u00f6videbb az em\u00e9szt\u0151rendszere, kevesebb kal\u00f3ri\u00e1t fog felsz\u00edvni, azon egyszer\u0171 okn\u00e1l fogva, hogy a t\u00e1panyagok r\u00f6videbb ideig tart\u00f3zkodnak a felsz\u00edv\u00f3d\u00e1s hely\u00e9n. Ami egyben azt is jelenti, hogy az \u00e9telben l\u00e9v\u0151 energi\u00e1b\u00f3l k\u00e9nyszer\u0171en t\u00f6bbet v\u00e1lasztanak ki, \u00edgy kev\u00e9sb\u00e9 h\u00edznak.<\/p>\n

\"N\u00e9gytag\u00fa
Egy boldog vacsora<\/figcaption><\/figure>\n

A szervezet\u00fcnk elt\u00e9r\u0151en reag\u00e1l arra is, mikor esz\u00fcnk. Amikor p\u00e9ld\u00e1ul fogyni kezd\u00fcnk, akkor a test\u00fcnk el\u0151sz\u00f6r megpr\u00f3b\u00e1lja visszaszerezni a t\u00e1rol\u00f3kb\u00f3l elvesz\u00edtett energi\u00e1t, ez\u00e9rt lelass\u00edtja az anyagcser\u00e9t, cs\u00f6kkenti azt az energi\u00e1t is, amit az izmok mozgat\u00e1s\u00e1ra ford\u00edtunk. Ugyanilyen l\u00e9nyeges lehet az \u00e9tkez\u00e9si \u00e9s alv\u00e1si id\u0151beoszt\u00e1s. Ha nem alszol \u00e1t egy teljes \u00e9jszak\u00e1t, az arra \u00f6szt\u00f6n\u00f6zheti a szervezetedet, hogy m\u00e9g t\u00f6bb zs\u00edrsz\u00f6vetet rakjon le. Ha a nap nagy r\u00e9sz\u00e9ben, mondjuk 12-15 \u00f3r\u00e1n kereszt\u00fcl kis mennyis\u00e9geket esz\u00fcnk (csak csipeget\u00fcnk), az rosszabb hat\u00e1ssal j\u00e1rhat, mintha ugyanazt a mennyis\u00e9get h\u00e1rom k\u00fcl\u00f6n \u00e9tkez\u00e9sben, de r\u00f6videbb id\u0151tartam alatt fogyasztan\u00e1nk el. Ez\u00e9rt n\u00e9pszer\u0171 mostan\u00e1ban az intervallum di\u00e9ta, ami azt \u00e1ll\u00edtja, hogy eg\u00e9szs\u00e9gesebb, ha 8-10 \u00f3r\u00e1n bel\u00fcl elfogyasztod a napi adagot \u00e9s ut\u00e1na 14-16 \u00f3r\u00e1n \u00e1t egy\u00e1ltal\u00e1n nem eszel. Van, aki erre a m\u00f3dszerre esk\u00fcszik, b\u00e1r nehezen megj\u00f3solhat\u00f3, kinek hogyan reag\u00e1l a szervezete \u00e9s v\u00e1ltozik meg az anyagcsere sebess\u00e9ge p\u00e9ld\u00e1ul.<\/p>\n

A kal\u00f3ria gyenge pontjai<\/h3>\n

A kal\u00f3riasz\u00e1m\u00edt\u00e1sok kritikusan gyenge pontja, hogy nem tudja figyelembe venni azt a hat\u00e1st, hogy az \u00e9telek elk\u00e9sz\u00edt\u00e9si m\u00f3dj\u00e1t\u00f3l is f\u00fcgg a felvett energia mennyis\u00e9ge. A nyersanyagok el\u0151zetes apr\u00edt\u00e1sa, szeletel\u00e9se, apr\u00f3bb darabokra v\u00e1g\u00e1sa, \u0151rl\u00e9se l\u00e9nyeg\u00e9ben a r\u00e1g\u00e1s, em\u00e9szt\u00e9s egy r\u00e9sz\u00e9t v\u00e1ltja ki. Ugyanakkor t\u00f6bb kal\u00f3ri\u00e1t is bocs\u00e1t a szervezet rendelkez\u00e9s\u00e9re azon fizikai hat\u00e1s ok\u00e1n, hogy az apr\u00edt\u00e1ssal tulajdonk\u00e9ppen sz\u00e9tszaggatjuk a sejtfalakat (k\u00f6nnyebben em\u00e9szthet\u0151v\u00e9 tessz\u00fck) miel\u0151tt megenn\u00e9nk \u0151ket. Az em\u00e9szthet\u0151s\u00e9g fokoz\u00f3dik, ha m\u00e9g h\u0151t is adunk a m\u00e1r kisebb darabokra t\u00e9pett nyersanyagokhoz, ami szinte minden konyhai, f\u0151z\u00e9si folyamat alapja. A f\u0151z\u00e9s az\u00e9rt is nagyon hasznos, mert egyr\u00e9szt a f\u0151tt-s\u00fclt \u00e9telek finomabbak \u00e9s k\u00f6nnyebben em\u00e9szthet\u0151ek, m\u00e1sr\u00e9szt 50%-r\u00f3l k\u00f6zel sz\u00e1z sz\u00e1zal\u00e9kra n\u00f6veli a gyomorban \u00e9s a v\u00e9konyb\u00e9lben megem\u00e9sztett (\u00e9s felsz\u00edv\u00f3d\u00f3) \u00e9telek ar\u00e1ny\u00e1t. \u00c9rdekes, hogy a marhah\u00fas em\u00e9szthet\u0151 kal\u00f3riatartalma a f\u0151z\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra 15%-kal, az \u00e9desburgony\u00e1\u00e9 pedig 40%-kal n\u00f6vekszik. \u00c9s m\u00e9g az sem mindegy, hogyan f\u0151z\u00fcnk: p\u00e1rolunk, s\u00fct\u00fcnk, szuvid\u00e1lunk, konfit\u00e1lunk vagy mikrohull\u00e1m\u00fa s\u00fct\u0151t haszn\u00e1lunk. Az \u0151seink azon \u00f6szt\u00f6n\u00f6s felismer\u00e9se, hogy a nyersanyagok megf\u0151z\u00e9se sokkal k\u00f6nnyebb\u00e9 \u00e9s hat\u00e9konyabb\u00e1 teszi az energia felv\u00e9tel\u00e9t, d\u00f6bbenetes hat\u00e1ssal j\u00e1rt. Bizonyos tud\u00f3sok szerint az emberi fejl\u0151d\u00e9s \u00e9s evol\u00faci\u00f3 egyik alapja, hogy t\u0171zre tett\u00fck a nyers h\u00fast. A f\u0151z\u00e9s ismeret\u00e9vel az emberis\u00e9gnek ugyanis rengeteg ideje felszabadult, amit nem a nyers \u00e9lelem elfogyaszt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s hosszas em\u00e9szt\u00e9s\u00e9re kellett sz\u00e1nni. Az \u00edgy felszabad\u00edtott id\u0151t egyre nagyobb intelligenci\u00e1t, probl\u00e9mamegold\u00f3 k\u00e9pess\u00e9get ig\u00e9nyl\u0151 feladatokra ford\u00edtott\u00e1k, ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben ma m\u00e1r a megn\u00f6vekedett \u00e9s egyre bonyolultabb\u00e1 v\u00e1l\u00f3 agyunk az anyagcsere-energia k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl egy\u00f6t\u00f6d\u00e9t em\u00e9szti fel naponta.<\/p>\n

\"Egy
Kal\u00f3ri\u00e1k? Ink\u00e1bb egy\u00fcnk!<\/figcaption><\/figure>\n

A pontos kal\u00f3riasz\u00e1m\u00edt\u00e1s szinte lehetetlen, ha t\u00e9nyleg a korszer\u0171, tudom\u00e1nyos megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sekb\u0151l vizsg\u00e1ljuk. Egyszer\u0171en annyira sokf\u00e9le t\u00e9nyez\u0151 befoly\u00e1solja az \u00e9telek felsz\u00edv\u00f3d\u00e1s\u00e1t, hogy gyakorlatilag lehetetlen pontos adatokkal seg\u00edteni a fogyni, avagy \u00e9ppen h\u00edzni v\u00e1gy\u00f3kat. Csak p\u00e1r p\u00e9lda ennek \u00e9rz\u00e9keltet\u00e9s\u00e9re. A megf\u0151z\u00f6tt majd h\u0171t\u0151be tett \u00e9s \u00fajrameleg\u00edtett \u00e9tel m\u00e1r m\u00e1sk\u00e9nt viselkedik a gyomorban, b\u00e9lben. A kih\u0171lt pir\u00edt\u00f3s vagy a marad\u00e9k spagetti fogyaszt\u00e1sa kevesebb kal\u00f3ri\u00e1t em\u00e9szt fel, mintha frissen ett\u00fck volna. A z\u00f6lds\u00e9gek, gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9szei is m\u00e1sk\u00e9pp sz\u00edv\u00f3dnak fel.<\/p>\n

Sajnos ugyanez a probl\u00e9ma az okoseszk\u00f6z\u00f6k t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1val egyre terjed\u0151, az aktivit\u00e1sokhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 kal\u00f3ria\u00e9get\u00e9s sz\u00e1m\u00edt\u00e1s\u00e1val is. Ugye ismer\u0151s ez a mantra: nyugodtan egy\u00e9l, amennyit gondolsz, majd lemozgod, mert ha sportolsz, nem fogsz elh\u00edzni. A sport, a rendszeres testmozg\u00e1s term\u00e9szetesen nagyon fontos \u00e9s a megel\u0151z\u00e9sben, az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcnk, az \u00e1ltal\u00e1nos fitts\u00e9gi \u00e1llapotunk fenntart\u00e1sa miatt n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen. De az el\u00e9getett kal\u00f3ri\u00e1k sz\u00e1molgat\u00e1sa j\u00f3val kisebb szerepet j\u00e1tszik a s\u00falykontrollban, mint hinn\u00e9nk. Jelen ismereteink szerint egy \u00e1tlagember napi energiafelhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1nak ak\u00e1r h\u00e1romnegyede nem a testmozg\u00e1sb\u00f3l sz\u00e1rmazik! A h\u00e9tk\u00f6znapi tev\u00e9kenys\u00e9gek, a szervezet m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek fenntart\u00e1sa, az \u00e9telek megem\u00e9szt\u00e9se, a szervek m\u0171k\u00f6dtet\u00e9se \u00e9s a testh\u0151m\u00e9rs\u00e9klet fenntart\u00e1sa mind-mind olyan napi \u201efeladat\u201d a szervezet\u00fcnk sz\u00e1m\u00e1ra, ami em\u00e9szti a kal\u00f3ri\u00e1kat.<\/p>\n

A kal\u00f3riasz\u00e1m\u00edt\u00e1s helyett: EGY\u00dcNK V\u00c9GRE!<\/h3>\n

Rendben van, de akkor mit csin\u00e1ljunk ahelyett, hogy naponta 85-sz\u00f6r megn\u00e9zn\u00e9nk az okos\u00f3r\u00e1nkon, hogy eddig mennyi kal\u00f3ri\u00e1t \u00e9gett\u00fcnk? A legalapvet\u0151bb \u00e9s egyben legegyszer\u0171bb az, hogy kezdj\u00fcnk el eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9s min\u00e9l kev\u00e9sb\u00e9 feldolgozott \u00e9lelmiszereket fogyasztani. Ennek fontoss\u00e1g\u00e1ra<\/a> m\u00e1r sok, sok cikkben felh\u00edvtuk a figyelmet<\/a>, itt a Naturland oldal\u00e1n is<\/a>. Hagyjuk el a feldolgozott, alacsony kal\u00f3riatartalm\u00fanak mondott term\u00e9keket. A mennyis\u00e9g helyett az \u00e9telek \u00e9s alapanyagok min\u0151s\u00e9g\u00e9t n\u00e9zz\u00fck. Egy\u00fcnk sok sz\u00ednes \u00e9telt, z\u00f6ldet<\/a>, k\u00e9ket, lil\u00e1t<\/a>. V\u00e1lasszunk eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9s tudom\u00e1nyosan bizony\u00edtott di\u00e9t\u00e1t, de olyat, ami nem az \u00f6nsanyargat\u00e1sr\u00f3l, hanem az \u00e9tkez\u00e9s \u00f6r\u00f6m\u00e9r\u0151l sz\u00f3l.<\/a> V\u00e9lhet\u0151en nem fog elmaradni a hat\u00e1s. Boldognak \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9hesnek fogjuk magunkat \u00e9rezni. A lelki t\u00e9nyez\u0151k sem elhanyagolhat\u00f3k. Megsz\u0171nik az \u00e1lland\u00f3 stressz \u00e9s b\u0171ntudat, jobban fogunk aludni, nem lesz\u00fcnk depisek a folytonos kudarc\u00e9lm\u00e9nyek miatt. Az ev\u00e9s, a f\u0151z\u00e9s, az \u00e9tel ne k\u00e9nyszer\u0171s\u00e9g, sz\u00fcks\u00e9ges rossz legyen az \u00e9let\u00fcnkben, hanem egy \u00f6r\u00f6mforr\u00e1s. Sose k\u00e9nyszerb\u0151l f\u0151zz\u00fcnk, hanem a magunk \u00e9s a m\u00e1sok boldog\u00edt\u00e1s\u00e1ra! Hidd el, az \u00e9telek \u00edz\u00e9n is \u00e9rz\u0151dik, ha a szak\u00e1cs \u00f6r\u00f6mmel k\u00e9sz\u00edtette.<\/p>\n

FORR\u00c1SOK<\/p>\n

The Economist<\/a><\/p>\n

Jonathan Bailor: “The Calorie Myth” (A kal\u00f3riam\u00edtosz) \u2013 ez a k\u00f6nyv megk\u00e9rd\u0151jelezi a hagyom\u00e1nyos kal\u00f3riasz\u00e1ml\u00e1l\u00e1si megk\u00f6zel\u00edt\u00e9seket, \u00e9s alternat\u00edv lehet\u0151s\u00e9geket k\u00edn\u00e1l a tests\u00falykezel\u00e9ssel kapcsolatban.<\/p>\n

Marion Nestle \u00e9s Malden Nesheim: Why Calories Count: From Science to Politics (Mi\u00e9rt sz\u00e1m\u00edtanak a kal\u00f3ri\u00e1k: tudom\u00e1nyt\u00f3l a politik\u00e1ig) \u2013 a kal\u00f3riasz\u00e1m\u00edt\u00e1s m\u00f6g\u00f6tt \u00e1ll\u00f3 tudom\u00e1nyt vizsg\u00e1lja, \u00e9s felt\u00e1rja annak \u00f6sszetetts\u00e9g\u00e9t \u00e9s ellentmond\u00e1sait.<\/p>\n

Stephan Guyenet: The Hungry Brain: Outsmarting the Instincts That Make Us Overeat” (Az \u00e9hes agy: az \u00f6szt\u00f6n\u00f6k, amelyek t\u00falzab\u00e1l\u00e1sra k\u00e9sztetnek minket): Ez a k\u00f6nyv nem kiz\u00e1r\u00f3lag a kal\u00f3riasz\u00e1ml\u00e1l\u00e1sra \u00f6sszpontos\u00edt, hanem az \u00e9tv\u00e1gy neurobiol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t vizsg\u00e1lja, \u00e9s azt, hogy ez hogyan kapcsol\u00f3dik a kal\u00f3riabevitelhez \u00e9s a tests\u00falyszab\u00e1lyoz\u00e1shoz.<\/p>\n

Journal of the Academy of Nutrition and Dietetics. Gyakran k\u00f6z\u00f6l kutat\u00e1sokat a kal\u00f3riasz\u00e1ml\u00e1l\u00e1si m\u00f3dszerek pontoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l, a kal\u00f3riasz\u00fcks\u00e9glet becsl\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00e9pletek \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00e9r\u0151l, valamint a kal\u00f3riasz\u00e1ml\u00e1l\u00e1snak a tests\u00falykezel\u00e9sre gyakorolt hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n

Nutrition Journal: Tanulm\u00e1nyok a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s becsl\u00e9si m\u00f3dszereir\u0151l, bele\u00e9rtve a kal\u00f3riasz\u00e1ml\u00e1l\u00e1si technik\u00e1kat \u00e9s azok hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n

Obesity Reviews: A kal\u00f3riasz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s t\u00e9mak\u00f6r\u00e9ben a tests\u00falykezel\u00e9ssel \u00e9s az elh\u00edz\u00e1s kezel\u00e9s\u00e9vel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1ttekint\u00e9seket tartalmaz.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Cikksorozatunkban a kal\u00f3ria sz\u00e1m\u00edt\u00e1sa k\u00f6r\u00fcli vit\u00e1kat, a m\u00f3dszer buktat\u00f3it, \u00e1ltal\u00e1ban az elh\u00edz\u00e1s \u00e9s a fogy\u00e1s kontrollj\u00e1t…<\/p>\n","protected":false},"author":140,"featured_media":11903,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"inline_featured_image":false,"footnotes":""},"categories":[1690,1769],"tags":[],"class_list":["post-11915","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-blog","category-kiemelt"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/naturland.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11915","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/naturland.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/naturland.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/naturland.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/140"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/naturland.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=11915"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/naturland.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11915\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/naturland.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/11903"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/naturland.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=11915"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/naturland.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=11915"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/naturland.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=11915"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}