{"id":11913,"date":"2024-02-21T17:11:47","date_gmt":"2024-02-21T16:11:47","guid":{"rendered":"https:\/\/naturland.hu\/?p=11913"},"modified":"2024-03-28T09:24:07","modified_gmt":"2024-03-28T08:24:07","slug":"kaloria-2","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/naturland.hu\/en\/blog\/kaloria-2\/","title":{"rendered":"Kal\u00f3ria! Haszn\u00e1llak!"},"content":{"rendered":"

Ut\u00e1lom a kal\u00f3ri\u00e1kat, mert hasztalan sz\u00e1molgatom, hi\u00e1ba figyelek oda, nem fogyok le. Els\u0151 \u00edr\u00e1sunkban a<\/a> testt\u00f6meg-index, a kal\u00f3riasz\u00e1m\u00edt\u00e1s \u00e9s a fogy\u00f3k\u00far\u00e1z\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatokat, buktat\u00f3kat igyekezt\u00fcnk sorba venni. Most a legnagyobb mumussal, a kal\u00f3ri\u00e1k sz\u00e1m\u00edt\u00e1s\u00e1val n\u00e9zz\u00fcnk szembe!<\/strong><\/p>\n

M\u00e1ra eljutottunk od\u00e1ig, hogy a kal\u00f3riam\u00e9r\u00e9s tal\u00e1n nem is annyira j\u00f3 m\u00f3dszer, s\u0151t, t\u00f6bbet \u00e1rt, mint haszn\u00e1l. A kal\u00f3ria fogalma minden\u00fctt jelen van az \u00e9let\u00fcnkben, kiker\u00fclhetetlen. A csomagolt \u00e9lelmiszerek inform\u00e1ci\u00f3s c\u00edmk\u00e9in ott vir\u00edt, \u00e9ttermek kezdik az \u00e9tlapokon felt\u00fcntetni az egyes fog\u00e1sok kal\u00f3riatartalm\u00e1t. Mi magunk is szinte k\u00e9nyszeres kal\u00f3ria-sz\u00e1molgat\u00f3v\u00e1 v\u00e1ltunk. Az edz\u0151termi eszk\u00f6z\u00f6k, az okos\u00f3r\u00e1k \u00e9s m\u00e9g okosabb telefonunk is jelzik, h\u00e1ny kal\u00f3ri\u00e1t \u00e9gett\u00fcnk el egy edz\u00e9s vagy egy nap alatt. Pontoss\u00e1guk azonban legal\u00e1bbis megk\u00e9rd\u0151jelezhet\u0151. Egy jobb fut\u00f3padon, ha er\u0151ltetett gyalogl\u00e1st vagy temp\u00f3s kocog\u00e1st v\u00e9gz\u00fcnk, gyakorlatilag alig van k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g az egys\u00e9gnyi mozg\u00e1sra el\u00e9getett kal\u00f3ri\u00e1k kijelz\u00e9se k\u00f6z\u00f6tt. De ez mit se sz\u00e1m\u00edt.<\/p>\n

4-4-9 – a b\u0171v\u00f6s sz\u00e1mok<\/h3>\n

A kal\u00f3riasz\u00e1m\u00edt\u00e1s n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge az ut\u00f3bbi m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadban t\u00f6retlen. <\/u><\/a>Ahogy a m\u00e1sik cikk\u00fcnkben is \u00edrtuk, egy amerikai vegy\u00e9sz, Wilbur O. Atwater tette k\u00f6zismertt\u00e9 elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9t, miszerint a kal\u00f3ri\u00e1t, mint fizikai fogalmat az \u00e9lelmiszerekben l\u00e9v\u0151 energia \u00e9s a szervezet \u00e1ltal az izommunk\u00e1ra, a sz\u00f6vetek helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra, m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9re ford\u00edtott energia m\u00e9r\u00e9s\u00e9re is haszn\u00e1lhatjuk. \u0150 \u00edrta azt, hogy “az \u00e9tel a test sz\u00e1m\u00e1ra az, ami a t\u0171znek a t\u00fczel\u0151anyag”. \u00c9rdekes \u00e9s a korszakban mindenk\u00e9ppen szokatlan, \u00fatt\u00f6r\u0151nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 m\u00f3dszerekkel m\u00e9rte meg, hogy az \u00e1ltala \u201emakrot\u00e1panyagoknak\u201d nevezett cukor, zs\u00edr \u00e9s feh\u00e9rje v\u00e9g\u00fclis mennyi energi\u00e1t, azaz kal\u00f3ri\u00e1t termel. Munkat\u00e1rsaival arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottak, hogy egy gramm sz\u00e9nhidr\u00e1t \u00e9s egy gramm feh\u00e9rje \u00e1tlagosan egyar\u00e1nt n\u00e9gy kal\u00f3ria energi\u00e1t, egy gramm zs\u00edr pedig \u00e1tlagosan 9 kal\u00f3ri\u00e1nyi energi\u00e1t ad a szervezetnek. Ezt a felfedez\u00e9st az 1890-es \u00e9vekben tett\u00e9k k\u00f6zz\u00e9. Az akkor kialak\u00edtott sz\u00e1m\u00e9rt\u00e9kek maradtak a mai napig az \u00e9lelmiszer kal\u00f3riatartalm\u00e1nak m\u00e9r\u00e9s\u00e9re. Az\u00f3ta eltelt azonban 130 \u00e9v \u00e9s kicsivel t\u00f6bbet tudunk m\u00e1r a szervezet energia-h\u00e1ztart\u00e1s\u00e1r\u00f3l, mint a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n… P\u00e9ld\u00e1ul azt, hogy a kal\u00f3ri\u00e1k felhaszn\u00e1l\u00e1sa m\u00e1r a nyel\u00e9s \u00e9s az em\u00e9szt\u00e9s pillanat\u00e1ban megkezd\u0151dik, hiszen ezekhez a folyamatokhoz is energia sz\u00fcks\u00e9ges. Magyar\u00e1n az a t\u00e9ny, hogy egy t\u00e1l \u00e9telben 150 kal\u00f3ria van, az nem azt jelenti, hogy ez a 150 kal\u00f3ria marad\u00e9ktalanul a rendelkez\u00e9s\u00fcnkre is \u00e1ll.<\/p>\n

Atwater \u00e9s korabeli tud\u00f3s k\u00f6vet\u0151i abban sem tettek k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get, hogy miben vissz\u00fck be a kal\u00f3ri\u00e1kat. Ma m\u00e1r tudjuk j\u00f3l, nagyon nem mindegy, hogy egy adott kal\u00f3riamennyis\u00e9get friss z\u00f6lds\u00e9g vagy kandiscukor form\u00e1j\u00e1ban essz\u00fck-e meg. Egyszer\u0171 k\u00e9zlegyint\u00e9ssel int\u00e9zt\u00e9k el ezt a probl\u00e9m\u00e1t: ha a szervezet t\u00f6bbet vesz fel, mint amennyit elhaszn\u00e1l, akkor a f\u00f6l\u00f6sleg majd zs\u00edr form\u00e1j\u00e1ban lerak\u00f3dik. Sorra jelentek meg a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt befoly\u00e1sol\u00f3 \u201eeg\u00e9szs\u00e9ges\u201d \u00e9trendet hirdet\u0151 k\u00f6nyvek. Azt gondolt\u00e1k \u00e9s \u00edrt\u00e1k, hogy mindent (meg)ehetsz, de sz\u00e1mold a kal\u00f3ri\u00e1kat. 70 \u00e9ven \u00e1t t\u00f6retlen n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendett ez az elk\u00e9pzel\u00e9s, \u00e1m akkor k\u00f6vetkezett egy \u00e9rdekes fordulat.<\/p>\n

A vil\u00e1g h\u00edzni kezdett<\/h3>\n

Az emberek egyre komfortosabban \u00e9ltek, egyre olcs\u00f3bb lett az \u00e9lelmiszer, amely nagy b\u0151s\u00e9gben \u00e1llt rendelkez\u00e9sre, f\u0151leg az 1890-es \u00e9vekhez k\u00e9pest. Mi lett ennek k\u00f6vetkezm\u00e9nye? A vil\u00e1g fejlettebb \u00e9s boldogabbik fele rohamos h\u00edz\u00e1snak indult, olyannyira, hogy alig telt el \u00fajabb k\u00e9t \u00e9vtized \u00e9s a tudom\u00e1nyos szaklapok m\u00e1r n\u00e9pbetegs\u00e9gk\u00e9nt emlegett\u00e9k az elh\u00edz\u00e1st. Majd a s\u00falyfelesleg \u00e9s a tunya \u00e9letm\u00f3d k\u00f6vetkezt\u00e9ben fell\u00e9p\u0151 mozg\u00e1sszervi, em\u00e9szt\u0151rendszeri, kering\u00e9ses megbeteged\u00e9seket \u00e9s a rengeteg hozz\u00e1adott cukrot tartalmaz\u00f3 \u00e9lvezeti \u00e9lelmiszerek fogyaszt\u00e1sa miatt j\u00e1rv\u00e1nyszer\u0171en terjed\u0151 fogszuvasod\u00e1st is. Nesze neked kal\u00f3riasz\u00e1m\u00edt\u00e1s! Itt t\u00f6bb dolog is nagyon f\u00e9lrement…<\/p>\n

\"T\u00fals\u00falyos
Ne keseredj\u00fcnk el a kal\u00f3ri\u00e1k miatt!<\/figcaption><\/figure>\n

Megkezd\u0151d\u00f6tt h\u00e1t (\u00e9s a mai napig tart) az elh\u00edz\u00e1s elleni h\u00e1bor\u00fa, csak \u00e9ppen hib\u00e1s volt a kiindul\u00f3pont, amelyben a kal\u00f3riasz\u00e1m\u00edt\u00e1s is er\u0151sen k\u00f6zrej\u00e1tszott. A zs\u00edrt, mint a legnagyobb kal\u00f3riatartalm\u00fa t\u00e1panyagot ki\u00e1ltott\u00e1k ki b\u0171n\u00f6snek \u00e9s az elh\u00edz\u00e1s elleni harc a zs\u00edr megb\u00e9lyegz\u00e9s\u00e9t is maga ut\u00e1n vonta. Az \u00faj \u00e9trendi aj\u00e1nl\u00e1sok az alacsonyabb kal\u00f3riatartalm\u00fa, de feh\u00e9rj\u00e9ben \u00e9s sz\u00e9nhidr\u00e1tban gazdagabb \u00e9telek mellett tett\u00e9k le a voksot. Az emberek pedig egyszer\u0171en elfogadt\u00e1k ezt az \u00e9rvel\u00e9st \u00e9s a zs\u00edrt okolt\u00e1k kialakul\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi bajaik\u00e9rt. Nem seg\u00edtette a tiszt\u00e1nl\u00e1t\u00e1st az sem, hogy az ol\u00edvaolajban, a szalonn\u00e1ban \u00e9s a vajban tal\u00e1lhat\u00f3 \u00e9tkez\u00e9si zsirad\u00e9kot ugyanazzal a sz\u00f3val jel\u00f6lj\u00fck, mint a test\u00fcnkre felrak\u00f3d\u00f3 h\u00e1jat: zs\u00edr-zs\u00edr. Pedig nagyon nem ugyanaz a kett\u0151!<\/p>\n

\u00daj b\u0171vszavak \u00e9s \u00fajfajta \u00e9lelmiszerek ker\u00fcltek az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s homlokter\u00e9be: koleszterinszeg\u00e9ny, alacsony zs\u00edrtartalm\u00fa, alacsony kal\u00f3riatartalm\u00fa. A tendenci\u00e1ra a feldolgozott \u00e9lelmiszerek gy\u00e1rt\u00f3i is r\u00e1\u00fcltek, s\u0151t hajtott\u00e1k el\u0151re. Az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi mutat\u00f3kban v\u00e1rt hatalmas javul\u00e1s azonban l\u00e1tv\u00e1nyosan elmaradt. Helyette egy nem v\u00e1rt \u00e9s nyugodtan mondhatjuk, hogy dr\u00e1mai fordulat k\u00f6vetkezett be: a vil\u00e1g n\u00e9pess\u00e9ge m\u00e9g jobban elh\u00edzott. Eg\u00e9szen pontosan az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Vil\u00e1gszervezet (WHO) adatai szerint 1975 \u00e9s 2016 k\u00f6z\u00f6tt az elh\u00edz\u00e1s vil\u00e1gszerte majdnem megh\u00e1romszoroz\u00f3dott! Ma m\u00e1r a18 \u00e9ven fel\u00fcliek k\u00f6zel 40 sz\u00e1zal\u00e9ka, azaz 1,9 milli\u00e1rd feln\u0151tt ember t\u00fals\u00falyos! A sz\u00edvbetegs\u00e9gek \u00e9s a stroke vil\u00e1gszerte vezet\u0151 hal\u00e1loz\u00e1si okokk\u00e1 v\u00e1ltak, a 2-es t\u00edpus\u00fa cukorbetegs\u00e9g ar\u00e1nya 1980 \u00f3ta t\u00f6bb mint k\u00e9tszeres\u00e9re n\u0151tt. A megh\u00f6kkent\u0151 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek nem csak a gazdag orsz\u00e1gokat \u00e9rintett\u00e9k \u00e9s \u00e9rintik. A magyar gyerekek k\u00f6z\u00fcl p\u00e9ld\u00e1ul minden negyedik t\u00fals\u00falyosnak sz\u00e1m\u00edt,<\/a> a feln\u0151ttek k\u00f6r\u00e9ben pedig m\u00e9g rosszabbak az ar\u00e1nyok.<\/p>\n

K\u00f3ros kal\u00f3riasz\u00e1mol\u00e1s<\/h3>\n

A riaszt\u00f3 folyamatok lek\u00fczd\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben a korm\u00e1nyok ism\u00e9t a kal\u00f3riasz\u00e1mol\u00e1s eszk\u00f6z\u00e9hez ny\u00faltak, mert az kor\u00e1bban is \u201enagyon sikeres\u201d volt. Vil\u00e1gszerte az elh\u00edz\u00e1s alapvet\u0151 ok\u00e1nak az elfogyasztott \u00e9s a felhaszn\u00e1lt kal\u00f3ri\u00e1k k\u00f6z\u00f6tti energiaegyens\u00faly hi\u00e1nyt jelen\u00edtett\u00e9k meg. \u00c9s tov\u00e1bbra is ugyanazokat a tan\u00e1csokat osztogatj\u00e1k: sz\u00e1moljunk \u00e9s cs\u00f6kkents\u00fck a bevitelt, vezess\u00fcnk kal\u00f3rianapl\u00f3t. Mintha egy tapodtat sem haladtunk volna a 19. sz\u00e1zad, Atwater kor\u00e1hoz k\u00e9pest. Mi\u00e9rt van ez?<\/p>\n

Mindek\u00f6zben fogy\u00f3k\u00far\u00e1z\u00f3k milli\u00f3i d\u00fch\u00f6sek, mert a kal\u00f3riasz\u00e1ml\u00e1l\u00f3s m\u00f3dszer sikertelen. N\u00e9zz\u00fcnk kicsit ennek a m\u00e9ly\u00e9re! Azt felt\u00e9telezz\u00fck, hogy a gy\u00e1rt\u00f3k \u00e1ltal megadott adatok nagyon pontosak. Kezembe veszek p\u00e9ld\u00e1ul egy doboz 1,5% zs\u00edrtartalm\u00fa (:-D) tejet, amin az szerepel, hogy 100 ml (azaz egy deci) term\u00e9k 44 kal\u00f3ri\u00e1t tartalmaz. Nem 45-\u00f6t \u00e9s nem 43-at. Ezek a sz\u00e1mok azonban rendszeresen pontatlanok. Egy amerikai kutat\u00e1s meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy az ottani csomagolt \u00e9lelmiszerek c\u00edmk\u00e9in \u00e1tlagosan 8%-kal t\u00e9vesztik el a val\u00f3di kal\u00f3riasz\u00e1mot. Egyes feldolgozott \u00e9lelmiszereken tal\u00e1lhat\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3s c\u00edmk\u00e9k pedig ak\u00e1r 70 sz\u00e1zal\u00e9kos t\u00e9ved\u00e9ssel adt\u00e1k meg a kal\u00f3riatartalmat! Ha a k\u00e9t sz\u00e9ls\u0151\u00e9rt\u00e9ket tekintj\u00fck, akkor az\u00e9rt nagyon nem mindegy, hogy egy deci tej 41 vagy 75 kal\u00f3ri\u00e1t tartalmaz-e, meg hogy val\u00f3j\u00e1ban mennyi zs\u00edr, sz\u00e9nhidr\u00e1t \u00e9s feh\u00e9rje van benne.<\/p>\n

\"Feh\u00e9r
Az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9letm\u00f3d, a di\u00e9ta \u00e9s a kal\u00f3ri\u00e1k megtervez\u00e9se<\/figcaption><\/figure>\n

\u00c9s nem ez az egyetlen probl\u00e9ma. A kal\u00f3riasz\u00e1m\u00edt\u00e1s azon alapul, hogy mennyi h\u0151t ad le egy \u00e9lelmiszer, amikor a s\u00fct\u0151ben el\u00e9g. Az emberi test azonban bonyolultabb, mint egy s\u00fct\u0151. Amikor az \u00e9telt laborat\u00f3riumban el\u00e9getik, m\u00e1sodperceken bel\u00fcl leadja a benne l\u00e9v\u0151 kal\u00f3ri\u00e1t. Egy kal\u00f3ria sz\u00e9nhidr\u00e1t \u00e9s egy kal\u00f3ria feh\u00e9rje egyar\u00e1nt ugyanannyi t\u00e1rolt energi\u00e1val rendelkezik, \u00edgy a s\u00fct\u0151ben azonos teljes\u00edtm\u00e9nyt ny\u00fajtanak. De ha ezeket a kal\u00f3ri\u00e1kat (illetve az azokat tartalmaz\u00f3 \u00e9lelmet) val\u00f3di testekbe \u00e9s em\u00e9szt\u0151rendszerekbe tessz\u00fck, akkor teljesen m\u00e1sk\u00e9pp viselkednek.<\/p>\n

A tests\u00falyunkat ugyanis tucatnyi egy\u00e9b t\u00e9nyez\u0151 befoly\u00e1solja: a g\u00e9njeink, a b\u00e9lrendszer\u00fcnkben \u00e9l\u0151 bakt\u00e9riumok, azaz a mikrobiomunk, az \u00e9telek elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek m\u00f3djai, az alv\u00e1sra, pihen\u00e9sre ford\u00edtott id\u0151nk. Mind-mind befoly\u00e1solj\u00e1k, hogyan dolgozzuk fel a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot. Ugyanakkor az \u00e9lelmiszerekr\u0151l \u00e9s a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 tudom\u00e1nyos vit\u00e1k h\u00edj\u00e1n vannak a nagy mintasz\u00e1m\u00fa \u00e9s pontos kutat\u00e1soknak. Ahogy Tim Spector, a londoni Kings College genetikai epidemiol\u00f3gia professzora mondta: “K\u00e9pesek vagyunk szintetikus DNS-t l\u00e9trehozni \u00e9s \u00e1llatokat kl\u00f3nozni, de m\u00e9g mindig hihetetlen\u00fcl keveset tudunk arr\u00f3l, ami \u00e9letben tart minket.”<\/p>\n

Mindenki m\u00e1sk\u00e9pp egyforma<\/h3>\n

Amit azonban m\u00e1r sejt\u00fcnk, az az, hogy a kal\u00f3ri\u00e1k sz\u00e1mol\u00e1sa pontatlan \u00e9s f\u00e9lrevezet\u0151. Vegy\u00fcnk p\u00e9ld\u00e1ul egy egyszer\u0171 par\u00edzeres-vajas zs\u00f6ml\u00e9t. M\u00e1r a harap\u00e1s \u00e9s r\u00e1g\u00e1s pillanat\u00e1ban a sz\u00e1jban l\u00e9v\u0151 ny\u00e1l elkezdi lebontani a finom falatot. A folyamat a nyel\u00e9s ut\u00e1n is folytat\u00f3dik, amikor a falatot a gyomrunk fel\u00e9 sz\u00e1ll\u00edtja a nyel\u0151cs\u0151. Az em\u00e9szt\u00e9s sor\u00e1n a szendvics\u00fcnkben l\u00e9v\u0151 feh\u00e9rj\u00e9t, sz\u00e9nhidr\u00e1tot \u00e9s zs\u00edrt alapvegy\u00fcletekre alak\u00edtja a szervezet, hogy azok a v\u00e9konyb\u00e9len kereszt\u00fcl fel tudjanak sz\u00edv\u00f3dni a v\u00e9r\u00e1ramba \u00e9s t\u00e1pl\u00e1lni test\u00fcnk valamennyi sejtj\u00e9t. A sz\u00e9nhidr\u00e1tok ek\u00f6zben cukrokk\u00e1 bomlanak, amelyek a szervezet f\u0151 \u00fczemanyagforr\u00e1sai. \u00c1m felsz\u00edv\u00f3d\u00e1suk sebess\u00e9ge \u00e9ppolyan fontos, mint a mennyis\u00e9g\u00fck. Kimutatt\u00e1k ugyanis, hogy az egyszer\u0171 sz\u00e9nhidr\u00e1tok (mint amilyen egy cukros \u00fcd\u00edt\u0151ital vagy tejcsokol\u00e1d\u00e9) hihetetlen\u00fcl gyorsan felsz\u00edv\u00f3dnak, amivel egy gyors energial\u00f6ketet biztos\u00edtanak. A szervezet az ilyen egyszer\u0171 cukrokat percenk\u00e9nt ak\u00e1r 30 kal\u00f3ri\u00e1val sz\u00edvja fel. Amikor \u00f6sszetett sz\u00e9nhidr\u00e1tokat esz\u00fcnk meg (p\u00e9ld\u00e1ul burgony\u00e1b\u00f3l, rizsb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3kat), akkor azokb\u00f3l a cukrokb\u00f3l percenk\u00e9nt k\u00e9t kal\u00f3ri\u00e1t sz\u00edv fel a szervezet, azaz sokkal lassabban hasznos\u00edtja ugyanazt az energiamennyis\u00e9get. Amikor teh\u00e1t \u00f6sszetett sz\u00e9nhidr\u00e1tokat fogyasztunk, akkor a cukorr\u00e1 boml\u00e1s folyamata j\u00f3val lassabban t\u00f6rt\u00e9nik, a v\u00e9rcukorszint egyenletesebb marad. Ha pedig t\u00fal sok cukor van \u00e9s megmarad a v\u00e9rben, akkor zs\u00edrk\u00e9nt rakt\u00e1roz\u00f3dik el. Nagy mennyis\u00e9g\u0171, egyszer\u0171 cukrok fogyaszt\u00e1sa teh\u00e1t egyenes \u00e9s gyors \u00fat a h\u00e1j lerak\u00f3d\u00e1s\u00e1hoz, az elh\u00edz\u00e1shoz. \u00c9s hogy ez mennyire vesz\u00e9lyes, j\u00f3l mutatja az az adat, miszerint a mai kor embere 20-szor annyi cukrot fogyaszt, mint az 1800-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9nek \u00e1tlagembere.<\/p>\n

\"D\u00fch\u00f6s
Nem pontos a kal\u00f3riasz\u00e1mol\u00e1s?<\/figcaption><\/figure>\n

A zs\u00edr m\u00e1sk\u00e9ppen viselkedik. A szervezet lassabban bontja apr\u00f3 zs\u00edrsavakra a zs\u00edrt, mint a sz\u00e9nhidr\u00e1tokat. A zs\u00edr nem egy sz\u00fcks\u00e9ges rossz, hiszen mindannyiunknak sz\u00fcks\u00e9ge van r\u00e1 a hormonok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, vitaminok t\u00e1rol\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s az idegeink v\u00e9delm\u00e9hez. A mai kor ember\u00e9t ugyan egyre kev\u00e9sb\u00e9 vesz\u00e9lyezteti az \u00e9hez\u00e9s, de a szervezet\u00fcnk genetikailag \u00fagy van programozva, hogy mindig t\u00e1roljon valamennyi felesleges \u201e\u00fczemanyagot\u201d arra az esetre, ha kifogyn\u00e1nk az \u00e9lelemb\u0151l. Az energiat\u00e1rol\u00e1s pedig a zs\u00edrsz\u00f6vetekben t\u00f6rt\u00e9nik \u2013 \u00edgy ment ez \u00e9vezredeken \u00e1t \u00e9s ezt az \u00f6szt\u00f6nt \u00e9s a szervezet automatikus m\u0171k\u00f6d\u00e9si m\u00f3dj\u00e1t nem lehet p\u00e1r \u00e9vtized alatt elt\u00fcntetni, \u00e1tprogramozni.<\/p>\n

Ez\u00e9rt nagyon f\u00e9lrevezet\u0151 a kal\u00f3riasz\u00e1m\u00edt\u00e1shoz val\u00f3 felt\u00e9tlen ragaszkod\u00e1s. L\u00e1ttuk, hogy nem minden kal\u00f3ria egyenl\u0151, \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szervezetek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3don reag\u00e1lnak, em\u00e9sztenek. Kutat\u00e1sok sora bizony\u00edtja, hogy amikor k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 emberekkel megetett\u00e9k ugyanazt az \u00e9telt, akkor a feldolgoz\u00e1s, em\u00e9szt\u00e9s, rakt\u00e1roz\u00e1s, zs\u00edrk\u00e9pz\u0151d\u00e9s, v\u00e9rcukorszint alakul\u00e1sa a k\u00f6vetkez\u0151 t\u00e9nyez\u0151kt\u0151l f\u00fcgg\u00f6tt: g\u00e9nek, \u00e9letm\u00f3d, bels\u0151 bakt\u00e9riumh\u00e1ztart\u00e1s, \u00e9letritmus, a b\u00e9lrendszer hossza, az anyagcsere \u00e1ltal\u00e1nos sebess\u00e9ge. Ez\u00e9rt van az, hogy egyes emberek \u00fagymond a l\u00e1bujjukba is ehetnek, akkor sem h\u00edznak el, m\u00edg a t\u00f6bbs\u00e9g sajnos nem ilyen szerencs\u00e9s.<\/p>\n

Sorozatunk k\u00f6vetkez\u0151 cikk\u00e9ben arra keress\u00fck a v\u00e1laszt, magyar\u00e1zatot, hogy akkor mit is tegy\u00fcnk a kal\u00f3ri\u00e1k sz\u00e1molgat\u00e1sa helyett?<\/a><\/p>\n

FORR\u00c1SOK<\/p>\n

The Economist<\/a><\/p>\n

Jonathan Bailor: “The Calorie Myth” (A kal\u00f3riam\u00edtosz) \u2013 ez a k\u00f6nyv megk\u00e9rd\u0151jelezi a hagyom\u00e1nyos kal\u00f3riasz\u00e1ml\u00e1l\u00e1si megk\u00f6zel\u00edt\u00e9seket, \u00e9s alternat\u00edv lehet\u0151s\u00e9geket k\u00edn\u00e1l a tests\u00falykezel\u00e9ssel kapcsolatban.<\/p>\n

Marion Nestle \u00e9s Malden Nesheim: Why Calories Count: From Science to Politics (Mi\u00e9rt sz\u00e1m\u00edtanak a kal\u00f3ri\u00e1k: tudom\u00e1nyt\u00f3l a politik\u00e1ig) \u2013 a kal\u00f3riasz\u00e1m\u00edt\u00e1s m\u00f6g\u00f6tt \u00e1ll\u00f3 tudom\u00e1nyt vizsg\u00e1lja, \u00e9s felt\u00e1rja annak \u00f6sszetetts\u00e9g\u00e9t \u00e9s ellentmond\u00e1sait.<\/p>\n

Stephan Guyenet: The Hungry Brain: Outsmarting the Instincts That Make Us Overeat” (Az \u00e9hes agy: az \u00f6szt\u00f6n\u00f6k, amelyek t\u00falzab\u00e1l\u00e1sra k\u00e9sztetnek minket): Ez a k\u00f6nyv nem kiz\u00e1r\u00f3lag a kal\u00f3riasz\u00e1ml\u00e1l\u00e1sra \u00f6sszpontos\u00edt, hanem az \u00e9tv\u00e1gy neurobiol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t vizsg\u00e1lja, \u00e9s azt, hogy ez hogyan kapcsol\u00f3dik a kal\u00f3riabevitelhez \u00e9s a tests\u00falyszab\u00e1lyoz\u00e1shoz.<\/p>\n

Journal of the Academy of Nutrition and Dietetics. Gyakran k\u00f6z\u00f6l kutat\u00e1sokat a kal\u00f3riasz\u00e1ml\u00e1l\u00e1si m\u00f3dszerek pontoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l, a kal\u00f3riasz\u00fcks\u00e9glet becsl\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00e9pletek \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00e9r\u0151l, valamint a kal\u00f3riasz\u00e1ml\u00e1l\u00e1snak a tests\u00falykezel\u00e9sre gyakorolt hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n

Nutrition Journal: Tanulm\u00e1nyok a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s becsl\u00e9si m\u00f3dszereir\u0151l, bele\u00e9rtve a kal\u00f3riasz\u00e1ml\u00e1l\u00e1si technik\u00e1kat \u00e9s azok hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n

Obesity Reviews: A kal\u00f3riasz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s t\u00e9mak\u00f6r\u00e9ben a tests\u00falykezel\u00e9ssel \u00e9s az elh\u00edz\u00e1s kezel\u00e9s\u00e9vel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1ttekint\u00e9seket tartalmaz.<\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ut\u00e1lom a kal\u00f3ri\u00e1kat, mert hasztalan sz\u00e1molgatom, hi\u00e1ba figyelek oda, nem fogyok le. Els\u0151 \u00edr\u00e1sunkban a testt\u00f6meg-index,…<\/p>\n","protected":false},"author":140,"featured_media":12271,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"inline_featured_image":false,"footnotes":""},"categories":[1690,1769],"tags":[],"class_list":["post-11913","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-blog","category-kiemelt"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/naturland.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11913","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/naturland.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/naturland.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/naturland.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/140"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/naturland.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=11913"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/naturland.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11913\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/naturland.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/12271"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/naturland.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=11913"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/naturland.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=11913"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/naturland.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=11913"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}